Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 109 sem jogi testületté nem változtatta át, sem az egyes birtokostársak tulajdoni jogának lényegét, a közösség magánjogi alapját nem érintette. E szervezkedés csupán a használati jogosultság gyakorlását szabályozta és bízta a közgyűlésre, a terhelés iránti jog határozott kizárásával. Ennélfogva a földmívelésügyi miniszter esetleges jóváhagyása nem pótolhatja sem a közgyűlés hatáskörének hiányát, sem a terheléshez hozzá nem járuló tulaj dontársak beleegyező akaratnyilvánítását. Ezen felül az ily következtetés helyességének ellentmond az a törvényes rendelkezés is, hogy az elidegenítés csak az állam, község, hitbizomány vagy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége részére történhetik, és hogy a vételárnak a közös birtokosok állagvagyona biztosítását célzó olyan határozott rendeltetése van, hogy annak'elérése érdekében a befolyt vételárnak végrehajtása alá vonása is kizáratott. Végül az ekként korlátozott elidegenítési jog tartalmának oly meghatározása, hogy az a közösen használt vagyon állagának megterhelése iránti jogot is magában foglalja, azért sem foghat helyet, mert e maghatározás a védeni kívánt közérdekű célnak : az állagvagyon fennmaradása biztosításának a meghiúsítását vagy legalább is nagyfokú veszélyeztetését vonná maga után. A kifejtettek alapján elfoglalt annak a jogi álláspontnak az irányítása mellett, hogy a volt úrbéres erdőbirtokosok közgyűlése nincs feljogosítva olyan határozat hozatalára, ügylet (kölcsön) megkötésére, amely az úrbéri birtokosok közösen használt erdeje állagának érvényes és joghatályos megterhelésérc vezethetne, az elbírálás alatt álló kérdésben a hozott határozat értelmében kellett dönteni. A feljogosításnak ez a hiánya ugyanis mint az ingatlan állagával való rendelkezési képességnek a hiánya, a jelzálogjogszerzésnek olyan telekkönyvi akadálya, amelyet a telekkönyvi hatóság, úgy az ügyleten alapuló jelzálogjog bejegyzésére irányuló kérvény elutasítása, mint a perbírósági megkeresés megtagadása okaként, a telekkönyvi rendtartás 69. §-a értelmében figyelembe venni köteles. Figyelembe venni köteles kettős okból : egyrészt, mert a tulajdoni lap feltünteti azt, hogy a terhelni kívánt ingatlant volt úrbéres erdőbirtokosok közös és osztatlan tulajdona. Másrészt azért, mert a telekkönyvi hatóságnak alkalmaznia kell az 1898 : XIX. tc. 30. §-át, amely az ily ingatlan állagának közgyűlési határozaton alapuló követelés fejében való megterhelését kifejezetten tiltja.