Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 105 gazdasági teherviselési képességét figyelembe vevő szempontok magyaráznak. Ezekkel a kivételekkel szemben a jelen határozat hozatalánál figyelembe vett esetekben, vagyis akkor, amidőn a károsult jövedelme jogszabály vagy a szolgálati szerződés rendelkezései értelmében a balesetet követő időben minden más feltételtől függetlenül (automatikusan) emelkedett volna, a kár megtérítésére vonatkozó általános szabályok állanak. Ez a felfogás valójában nem is ellenkezik az 553. számú elvi határozatban kifejezett jogszabállyal. Ez az elvi határozat nem foglalt ugyanis állást abban a kérdésben, vájjon mi a baleseti járadék határa akkor, amidőn a sérült szolgálati illetményei jogszabály vagy a szolgálati szerződés rendelkezései értelmében a balesetet követő időben a szolgálat kifogástalan teljesítése esetében minden más feltételtől függetlenül (automatikusan) emelkedett volna. Hazai jogunk szerint eltérő forráshely hiányában azt az okozatossági láncolatot, amely végeredményében a sérült munkaképességének a csökkentéséhez vezet, a baleset megindítja ugyan, de szükségképpen nem rekeszti be. Az tehát, hogy a jövedelemtöbblet csupán a balesetet követő időben jutott volna a sérült vagyonkörébe, nem akadályozza, hogy annak az egyenértéke a sérült részére az 1874. évi XVIII. tc. alapján járó kárként megítéltessék. Azt viszont, vájjon a sérült szolgálati viszonyának a megszűnése valóban a balesetnek közvetlen vagy közvetett következménye-e, minden egyes esetben a kiderült tényálláshoz képest kell a bíróságnak eldöntenie. Ha azonban a bíróság ily értelemben dönt, ezzel kiderült az is, hogy az a jogi tény, amely a sérültet a számára minden további feltétel nélkül biztosított jövedelemtöbblettől elütötte, valójában a baleset bekövetkezése volt. Szerződés vagy tárgyi jogszabály alapján a szolgálati viszony a baleset nélkül és azelőtt az időpont előtt is megszűnhetik ugyan, amelyben az alkalmazott ehhez a jövedelemtöbblethez hozzájutott volna. De mindaddig, amíg a szolgálati viszony fennáll, az alkalmazottnak nem csupán többé-kevésbbé alapos reménye és kilátása, de már a megvalósulása felé haladó és a tárgyi jog által védendő várománya is van arra, hogy a szolgálat kifogástalan teljesítése útján a jövedelemtöbblethez is hozzájusson. ' Mihelyt kétségtelen, hogy a sérült — bár a baleset okából csupán szolgálati viszonyának megszűnése után — elérte azt az időt, amelytől fogva a munkaadóval szemben érvényesíthető jövedelemtöbblet egyébként az ő vagyoni körébe jutott volna,