Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

76 Magánjogi Döntvénytár. a Bp. 270. §-a értelmében mindenkor szabad bírói mérlegelés alá esik. — IV. A végrendelkezési képesség nem elvontan, elméleti alapon, hanem a per adatai alapján megállapítható életjelenségek mérlegelésével bírálandó el. (Kúria 1934. márc. 14. P. I. 2960/1933. sz.) 94. A tulajdonjog kizárólagosságát védő keresettel a tulajdonos attól, aki Őt tulajdonában háborítja a nélkül, hogy a birtoktól megfosztaná, vagy a dolgot visszatartaná, a háborítás megszüntetését követelheti, s ha ismétléstől lehet tartani, kérheti, hogy a bíróság őt a háborítástól tiltsa el. (Kúria lg34> ápr 25. P. V. 6642/1933. sz.) Indokok: K. József felperes keresetét arra alapította, hogy az alperesek az ő tulajdonát tevő ingatlanon járnak keresztül arra való hivatkozással, hogy az átjárásra használt terület közút s így az azon való átjáráshoz nekik joguk van. Kereseti kérelme pedig arra irányult, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy a felperes tulajdonát tevő ingatlanon közút nincs, ezen az ingatlanon az alpereseket útszolgalmi jog meg nem illeti s az alperesek kötelesek az átjárástól a Ppé. 49. §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe alatt tartózkodni. T. János, mint hadban eltűnt T. Ferenc gyámhatóságilag kirendelt gondnoka, felperes által alperesek ellen indított keresetnek is azonos a ténybeli és jogalapja, s e kereset kérelme csak annyiban tér el a T. József kérelmétől, hogy az nem tartalmazza azt a kérelmet, hogy az alperesek az átjárástól a Ppé. 49. §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe alatt kötelesek tartózkodni. A két keresetnek ismertetett tartalmából következik, hogy az egyesített keresetek mindegyike a felperesek tulajdonának kizárólagosságát védő kereset. Az ily keresettel a tulajdonos attól, aki őt tulajdonában háborítja a nélkül, hogy a birtoktól megfosztaná, vagy a dolgot visszatartaná, a háborítás megszüntetését követelheti s ha ismétléstől lehet tartani, kérheti, hogy a bíróság őt a háborítástól tiltsa el. Az ily kereset ennélfogva csak abban az esetben foghat helyet, ha a tulajdonos oly esetben, amidőn az alperesként peresítettek tagadják azt, hogy ők a felperesként fellépett tulajdonost tulajdonában bármiképpen megháborították volna, — bizonyítja a tulajdonjoga gyakorlatát sértő cselekményt.