Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

66 Magúnjogi Döntvénytár. meg, hanem annak hangoztatása ellenére, hogy neki ily kereső foglalkozás szerzésére alkalma van, a testvére nevén álló szatócsüzletben segédkezik, amely szatócsüzlet az alperes édesatyjának és B. Sándornak a vallomása szerint oly kevés jövedelmet hoz, hogy abból alig lehet megélni. Az alperesnek ebben a magatartásában megnyilvánuló egyénisége, a kir. Kúriának a megítélése szerint is, kellő alapot nyújtott a fellebbezési bíróságnak a tanúk vallomásából vont arra a következtetésre, hogy az alperes a munkát felületesen könnyen veszi, nem akar komolyan dolgozni. Az alperesnek ez a magatartása ellentétben áll az eltartásra irányuló kötelességével és arra a következtetésre ad alapot, hogy említett kötelességét az alperes elhanyagolja, és így magatartásával a feleség és a család eltartásának kötelességét súlyosan sérti. Ebből pedig folyik, hogy habár a felperesnek nem is volt joga az alperest tönkremenetele miatt elhagyni, mégis jogosan hivatkozhatott arra, hogy az alperes magatartása oly súlyos kötelességszegés, amely az együttélés komoly alapját kizárja, és így bontóok alapját szolgáltatja, amin az adott esetben nem változtat az, hogy a felperes a különélés alatt az alperestől tartást nem kért. Az alperesnek ismertetett magatartása, amely a szülei tönkremenetelét is eredményezte, alapos kétséget támaszt az iránt, hogy a kötelességei teljesítésében könnyelmű alperes egyéniségénél fogva a felperest és gyermekét a jövőben el fogja tudni tartani. A felperesről és gyermekéről való gondoskodásnak ily elhanyagolása a kir. Kúriának a megítélése szerint is, a házasssági viszonyt annyira feldúlttá tette, hogy a felperesre nézve az életközösség folytatása elviselhetetlenné vált. Nem sértette meg azért az anyagi jogot a fellebbezési bíróság, amidőn a peres felek házasságát az alperes hibájából, a H. T. 80. §-ának a) pontja alapján felbontotta. 83. /. A közszer zeményi jutalék megállapításánál a házasságnak, bírói ítélet folytán történt megszűnése esetében, a házassági életközösség megszakadása időpontjában lévő, vagyonállagot kell irányadóul venni. —II. Ebből mindenekelőtt ki kell szakítani a házastársaknak természetben meglévő és esetleg pótlandó külön vagyonát, le kell ütni a közös terhet, és csak az ezután fennmaradó vagyon fele-fele a volt házastársak közszerzeményi 'juta-