Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 55 A felperes ennek a megállapításnak a folyományaképpen jogosan kérhette, hogy neve a színdarab ezentúli előadásai alkalmával mellőztessék, valamint a műnek esetleges újabb kiadásaiból elhagy assék. Ebben az irányban bírói intézkedést azért nem tett a kir. Kúria, mert az alperes a maga részéről az e végből szükséges intézkedéseket a per folyamán már megtette s nincs alap annak föltevésére, hogy az alperes — különösen a jelen ítéletben foglalt megállapítás után — a sérelmes eredeti szövegre visszatérjen. A mások birtokában lévő példányok vonatkozó részének törlésére az alperest a kir. Kúria kötelezhetőnek nem találta, mert ez irányban csak a már forgalomban és készletben lévő példányok elkobzása vezethetne sikerre. Az elkobzás elrendelése azonban túlmenne az okozott sérelem jelentőségén. Mivel a felperes keresetének a 20,000 pengő kártérítésre irányuló részétől a per folyama alatt elállott s egyébként is csak részben vált pernyertessé a kir. Kúria a Pp. 426., 508. és 543. §-ai értelmében mind a három fokon felmerült költséget a felek között kölcsönösen megszüntette. = Az elégtétel különböző módjaira nézve 1. újabban : Meszlény, a Grosschmid-Glossza I. kötetének 331. oldalán. 61. Az a körülmény, hogy a jászkun feleség kizárólagos szerzőként szerepel, csak a férj főszerzői minőségét szünteti meg, de nem zárja ki a férj közszerzeményi követelését. (Kúria 1933 márc 7 p j 7446/1930. sz.) Indokok : Nem vitás, hogy a házastársak a volt Jászkun kerületekhez tartozó T—n laktak, ott is léptek házasságra és a házassági együttélést ott folytatták. Ennélfogva az örökhagyó és nejének szerzését a közszerzemény szempontjából a jászkun területi jog figyelembevételével kell elbírálni. E szerint a jog szerint pedig a házasság alatt visszterhesen szerzett vagyonra a férjet főszerzői jog illeti, kivéve, ha a házastársak a szerzeményi közösségre érvényes alakban megállapodtak, vagy a nő nevét a szerzési okiratba beiktatták, vagy végül, ha a szerzés alapja a nő vagyona volt. Ezekben a kivételes esetekben tudniillik a jászkun férj és neje között is van közszerzemény. Ezek közül a kivételek közül ezúttal fennforog az az eset, hogy a nő nevét a szerzési okiratba beiktatták, éspedig akként, hogy a nő kizárólagos szerzőként szerepel.