Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 5 hogy a házasság felbontása után is viselhesse férje nevét, ahhoz a feltételhez köti, hogy a név viselésére irányuló akaratát a perben kifejezze. Ebből pedig következik, hogy ha a nő a névviseléshez való akaratát a bontóperben nem nyilvánítja ki, a névviseléshez való jogát elveszíti. Amint ez az ügyvédje részére adott és a felperes által bemutatott tényállásból kitűnik, az ügyvédjének a felperes a férje nevének viseléseié való akarat kifejezésére utasítást nem adott. Ennek következménye, hogy a bontókeresetben és a tárgyalási jegyzőkönyvben sincs nyoma az említett akaratnyilvánításnak és így a házasságot felbontó ítélet a törvénynek megfelel, amidőn a névviselés tekintetében nem foglal magában rendelkezést. Ezekből folyóan a felperes elveszítette azt a jogát, hogy volt férje nevének viselésére való feljogosítását kérhesse és így helyes a fellebbezési bíróság ítéletének az a döntése, amellyel a felperest keresetével elutasította. = Egyező az eddigi gyakorlattal (pl. Mjogi Dtár VI. 143., Grill XIX. 511.). 5. A gyermek törvényességének megtámadására való jog nem évül el. (Kúria 1932 noy 3 p m 4606/1931. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság ténymegállapítása szerint a felperes 1889. évi május hó 6-án kötött házasságot B. Terézzel. de a nevezettek között a házassági életközösség már 1889. évi szeptember hó 1-ével megszakadt és ők azóta Szeged határában, a tanyán, öt kilométernyi távolságban éltek külön. B. Teréz három év múlva ugyanott a tanyán vadházasságra lépett K. Józseffel, akinek 1926. évben történt haláláig ez a házasságonkívüli viszony szakadatlanul fennállott. A fellebbezési bíróság ténymegállapítása szerint a törvényes születésűnek anyakönyvezett : H. Rozália 1893. évi április hó 6-án, H. János 1896. évi augusztus 14-én és H. Julianna 1899. évi augusztus hó 10-én a házasságonkívüli nemi viszonyból származtak. A felperes keresete folytán a szegedi kir. törvényszék a házasságot a Ht. 77. § a) pontja alapján a B. Teréz hibájából és vétkessé nyilvánítása mellett 1926. évi június hó 28-án kelt és ugyanazon év augusztus hó 31-ével jogerősnek nyilvánított 2905/6/1928. sz. ítéletével bontotta föl. A felperes a bontóperben a gyermekek törvényességét nem támadta meg, hanem erre irányított keresetét csak 1928. évi december hó 11-én adta be. a) Az elsőrendű alperesnek a Pp. 180. § 6. pontjára ala-