Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Tartalommutató. xxv Lap 77. I. Az ágyasságban élők közt történt vagyonátruházásra is fennáll a kötelesrész-igény tekintetében az a vélelem, hogy az átruházás ingyenes volt. — II. A kötelesrész kiszabásánál az ajándékozás idejében volt érték irányadó ; ha azonban ezt az értéket nem lehet megbízhatóan megállapítani, akkor a becslés idején volt értéket kell alapul venni (P. I. 4901/1930.) 73 78. I. Azt a szabályt, hogy a kötelesrészt az ajándékozáskori. illetőleg az örökség megnyiltakori értékben kell számítani, csupán a rendes gazdasági viszonyok között lehet alkalmazni, de nem akkor, ha a kérdéses időpontoktól addig az időpontig, amikor a kötelesrészt ki kell adni, a kötelesrész alapjául szolgáló vagyontárgyak értéke az általános gazdasági válság miatt aránytalanul nagy mértékben csökkent. — II. Ebben az esetben az akkori értékben megállapított kötelesrészt is az alapul szolgáló vagyon értékcsökkenésének méltányos figyelembevételével megfelelően szintén csökkenteni kell (P*. I. 1022/1931.) 73 124. Az a szabály, hogy az ajándékozási szerződést kötelesrészének sérelme címén nem támadhatja meg az a leszármazó, aki az ajándékozás után kötött házasságból származott, nem alkalmazható, ha a megajándékozott az örökhagyónak előző házasságából származott gyermeke (P. I. 1185/1931.) 119 139. A Kúria a kötelesrész kiszámításánál az ingatlannak az ajándékozás idején (1922) volt értékét vette alapul, de a számszerű összeget valorizálva, és a valorizáció mértékénél az elajándékozott ingatlan nagyfokú értékcsökkenését figyelembe vette (P. I. 1497/1932.) 133 Az öröklés joghatásai. Osztályegyesség. 30. Az öröklés kérdését általánosan szabályozó jogügyletek érvényességéhez a jogügylet írásba foglalása nem szükséges, akkor sem, ha az ügylet olyan hagyatéki ingatlanokra vonatkozik, amelyekre az örökösök javára a tulajdonjogot a hagyaték átadása folytán már bekebelezték (P-1. 4382/930.) 30 93. Az örökös tévedés címén megtámadhatja az osztályegyességet, ha a hagyaték tárgyalásánál eljáró közjegyző őt jogairól nem világosította fel (P. I. 5180/1932.) 89