Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 105 vizsgálatánál csak sarkalatos jogintézményeink célja, azaz jogi berendezkedésünknek legfőbb vezető szempontjai jöhetnek figyelembe. Kétségtelen ugyan, hogy a hitbizomány eltörlésének az a módja, amely szerint a kérdést a fentebb említett csehszlovák törvény (de az 1926-ik évi román törvény is) az elcsatolt területeken rendezte, egyes családtagoknak különös előnyére, másoknak hátrányára válhatik, és ennyiben az eredmény természetesen nem áll összhangban az alapítólevéllel. Itt azonban két dolgot kell figyelembe venni. Az egyik az, hogy a hitbizomány megszüntetése az alapítólevéllel szükségképpen ellentétes rendelkezés, amelyet úgy foganatosítani, hogy senkit hátrány ne érjen, alig lehet, mert a különböző fokon álló várományosok érdekeltsége pontosan meg nem becsülhető. A másik figyelembe jövő szempont pedig az, hogy a megszüntetés keresztülvitele mindenesetre csak részletrendszabály, amely nem szolgálhat alapul arra, hogy ennek módja miatt a kérdés megoldásában jogi berendezkedésünk vezető elveivel vagy alapvető erkölcsi felfogásunkkal szemben való olyan ellenkezést lássunk, amely a fekvési hely törvényének elismerését és alkalmazását közrendi tekinteteknél fogva kizárja. Amennyiben a fekvési hely törvényének alkalmazását a bíró meg nem tagadhatja, úgy természetesen az előtte perlekedők helyzetének vagy eljárásának megítélésében is elsősorban ennek a törvénynek rendelkezéseit kell zsinórmértékül vennie. Ami e törvény szerint jogos, annak más szempontból való vizsgálata és mérlegelése tárgytalan. A kifejtettek alapján tehát a következő eredményre kell jutni. Ha a hitbizományi vagyonnak egy része a trianoni szerződés területi rendelkezései folytán olyan állam fennhatósága alá került, amely a hitbizományi intézményt megszüntette, úgy a vagyonnak ezt a részét vagy a helyébe lépő értéket a hitbizományi kötelékből kiváltnak kell tekinteni. A helyzet hasonló ahhoz, mint amidőn például a vagyon egy részét a hitbizományi lekötöttség alól a belföldi jog szerint oldják fel, vagy ha egyes vagyontárgyaknak hitbizományi vagyoni minősége más okból szűnik meg. Ha az egész hitbizományi vagyon került oly állam fennhatósága alá, amely az intézményt megszüntette, akkor a hitbizomány megszűnt. Nem lehet kétség aziránt, hogy a jogszabályalkotás útján való megszüntetés elvileg megengedett rendszabály a magyar jog szerint is. Nem jogellenes annak a hitbizományi birtokosnak vagy