Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

96 Magánjogi Döntvénytár. keresetnélküliség a nagykorú, munkaképes gyermeket a szülővel szemben tartásra nem jogosítja fel. A kir. Kúria e jogi álláspontja dacára sem dönthetett az ügy érdemében, mert a felperes nős és a bírói gyakorlat a feleség férjtartási kötelezettségét is kifejlesztvén, ez a tartás a családjogi kapcsolatnál fogva az 1877 : XX. tc. 8. és 11. §-ban szabályozott tartási kötelezettséget megelőzi. A felperes azonban a feleségét nem vonta perbe, holott a nevezett perbenállása nélkül a tartásra való képessége és kötelezettsége joghatályosan el nem bírálható, s ekként a sorrend szerinti előző tartási kötelezettség elbírálása előtt nem lehet a szülők tartási kötelezettsége kérdését érdemben elbírálni. E jogszabályok helyes alkalmazhatása okából alkalmat kellett nyújtani a felperesnek, hogy a feleségét is a ténymegállapító fellebbezési bíróság előtt perbe vonhassa s ez okból a fellebbezési bíróság ítélete feloldandó volt. De a perbeli alperesek esetleges részleges tartási kötelezettségének megállapíthatása esetére a kir. Kúria elfoglalt jogi álláspontja folytán szükségesnek mutatkozik az alperesek által kért (10.) bizonyítás foganatosítása is a felperes keresetnélküliségének közelebbi megállapítása szempontjából. A perbeli ténymegállapítás kiterjesztendő arra az alperesi tényállításra is, hogy a felperes keresetnélküli állapota csak a miskolci helyi viszonyokra vonatkozik és hogy a 8. sorsz. fellebbezésben foglalt átalányösszegre irányuló kérelmére tekintettel Miskolc területén kívül ez a keresetnélküliség a felperesre nézve fennforgónak nem tekinthető. Az atya tartási kötelezettsége mellett esetleg figyelembe jöhető anyai tartási kötelezettségre tekintettel is bizonyítás tárgyává teendők azok az alperesi, közelebbről megjelölendő tényállítások, amelyek a felpere'snek a szüleivel való durva bánásmódjára engednek következtetést, és hogy a felperesnek az anyjára tett tiszteletlen megjegyzése valóban elhangzott-e? Az alperesek családi viszonyaival kapcsolatban szabatosan megállapítandók az elsőrendű alperes mostani jövedelmei arra való tekintettel, hogy a nevezett a jogi képviselőjének tényállítása szerint 1933. évi február hó 1-vel nyugdíjba ment és azóta csak havi 151 pengő nyugdíjat élvez, amire a felperesi képviselő, hozzá intézett kérdésre, nem tudott nyilatkozni. = így a MTK. jav. 227. § 2. bek.-e is.