Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 93 utóbbiak jogosultak megtámadni az örökhagyó által 1914. március hó 4-én a feleségével közösen alkotott végrendeletet, mint amely őket a javakra alkotott végrendeletben rendelt öröklésétől elzárja. Az A. József örökhagyó és felesége K. Hermin által 1914. évi március hó 4-én alkotott közös végrendelet a végrendelkezők aláírásával van ellátva. A végrendeletre 1914. április hó 3-án vezetett első záradékban az azt aláíró két tanú igazolja, hogy a végrendelkezők az ő együttes jelenlétükben kijelentették, hogy az okirat az ő végrendeletüket tartalmazza s a végrendeletet már elébb önkezűleg aláírták. Az okiratra ezt követően 1916. július 15-én vezetett második záradékban pedig az azt aláíró négy tanú tanúsítja az előző záradékban részletezett tényeknek és kijelentéseknek a végrendelkezők részéről az ő együttes jelenlétükben való megtörténtét. Az utóbbi záradékban tehát az ezt aláíró négy tanú az előző záradékban foglaltakra való világos utalással elégséges módon igazolja azt, hogy a végrendelkezők az ő együttes jelenlétükben kijelentették, hogy az okirat az ő végrendeletüket tartalmazza és a végrendeletet már előbb önkezűleg írták alá. Téves a felülvizsgálati kérelemben is fenntartott az az álláspont, amely szerint a végrendeleti tanúk előtt kellett volna a végrendelkezőknek az okiratot aláírni, shogy a végrendelkezők és a tanúk aláírásának egyidőben kellett volna megtörténnie. Az 1876 : XVI. tc. 5. §-ának abból a rendelkezéséből ugyanis, amely szerint a végrendelkezőnek a tanuk együttes jelenlétében kell a sajátjának elismert végrendeletet aláírnia vagy már előbb általa önkezűleg aláírtnak elismernie, nyilvánvaló, hogy a végrendelkezőnek nem kell az okiratot az együttesen jelenlevő tanúk előtt aláírnia, hanem elegendő az is, ha a már általa régebben aláírt végrendeletre vonatkozóan jelenti ki a tanúk együttes jelenlétében, hogy az az ő végrendeletét tartalmazza s azt már elébb önkezűleg aláírta. Tehát (. . . Mint a fejben . . .) Mivel a végrendeletre 1916. július 15-én vezetett záradék igazolja a négy tanú együttes jelenlétét, ezért a védekező X—XIV. rendű alpereseknek ezzel ellenkező tényállítását figyelembe venni nem lehetett, mert azt bizonyítani meg sem kísérelték. A szóbanlevő közös végrendelet tehát megfelel az 1876. évi XVI. tc. 5. §-ában meghatározott alaki kellékeknek. = L. a tanúsítási záradékra vonatkozólag a Magánjogi Bírói Gyakorlat 649. sk. és a Jogi Hirlap Döntvénytára 525. sk. oldalain összeállított gyakorlatot.