Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 85 Az a jogi tény, hogy a felperes és néhai férjé kárenyhítési kötelezettségüknek eleget nem tettek, a kereset elutasítására jogos alapul nem szolgálhat ugyan, mert (. . . Mint a fejben . . .) azonban az elsőbíróság végítéletében foglalt és a fellebbezési bíróság által magáévá tett helyes megállapítás szerint a kereset alapját tevő szerződés 5. pontja — tartalmából kitűnőleg — kétségtelenül a felperes és férje megélhetését célzó tartásszerű kötelmet foglal magában, amelynek egyik járulékos szolgáltatása az alperesek által elvállalt az a kötelezettség, hogy a földeket megtrágyázzák ; és minthogy a felperes az alperesekkel szemben a kereseti igényt 29 éven keresztül indokolatlanul nem érvényesítette, és minthogy a kereseti kötelezettség teljesítése az alperesek vagyoni érdekét súlyosan sértené, figyelemmel a peresfelek közötti családi kapcsolatra is, helyes a fellebbezési bíróságnak az elsőbíróság ítéletében kifejtett indokok alapján magáévá tett az a jogi álláspontja, hogy a felperes lemondottnak tekintendő arról a követeléséről, hogy az elmúlt 29 évre vonatkozóan az alperesektől a szerződés 5. pontjában írt trágyázási kötelezettség teljesítését, avagy ennek elmulasztása folytán évről-évre előállott, a keresetileg érvényesített kára megtérítését igényelhesse. A fellebbezési bíróság e megtámadott ítéleti döntése csak a múltra vonatkozóan érvényesített kárigényt érinti, az ítélet jövőre vonatkozólag rendelkezést nem tartalmaz. = Kármegosztás kárenyhítési kötelesség megszegése okából: Mjogi Dtár IV. 26., XI. 140., XIX. 35. ; a kártérítés teljes kizárása : Mjogi Dtár X. 123., XI. 164. — Mjogi Dtár XI. 83. szerint szerződési kötelezettség megszegéséből eredő kárnál kárenyhítési kötelesség egyáltalán nincsen. 88. /. A telekkönyvi eljárási szabályok egyikének vagy másikának mellőzése még nem vonja feltétlenül maga után a bejegyzés anyag jogi helytelenségét. — II. Anyag jogi sérelem nélkül, ezen eljárási szabálytalanságok ellen nem kitörlési kereset, hanem fokozatos fellebbvitel útján kereshető orvoslás. (Kúria 1933t márC- 30> p y 926/1932. sz.) Indokok : A telekkönyvi rendelet 148. és 155. §-ában szabályozott törlési keresetnek célja és rendeltetése az, hogy ezen úton a telekkönyv tartalma az anyagi jog szerinti jogállásnak megfelelően megváltoztassék és helyesbíttessék. A kitörlési kereset e rendeltetésénél fogva, a 424. számú polgári határozatba foglalt jogszabályok csakis az anyagi jog oltalmára szolgál s azzal csak a bekebelezés által anyagi jogában sértett fél élhet.