Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

60 Magánjogi Döntvénytár. ügyletkötő felek is az 1923 : X. tc. rendelkezését kívánták alkalmazni. = A járlat tehát nem esik egy tekintet alá az ú. n. ((átadási papír»-okkal, amelyek a dolog kiadására irányuló igény átruházása révén megszerzőjüket a dolog közvetett birtokába juttatják és az esethez képest tulajdonszerzésre vezetnek; a járlat csupán kísérő papír. — A 112. E. H. a tulajdonfenntartást a vétel halasztó feltételének tekinti és ezért alapjában hibás eredményre jut; v. ö. ezzel szemben a Mtj. 1367. § helyes megoldását. A (kötelmi jellegű) veszélyátszállás nem a tulajdonváltozáshoz, hanem a vételhez, illetőleg a vétel alapján történt birtokbaadáshoz fűződik. 64. A Kúria az 1931. október 17. előtti időre is 5 °/o kamatot kélt meg az 1923 : XXXIX. tc. szerint járó késedelmi kártérítés helyett, minthogy a kamatok hosszabb időtől (1922. február 1-től) fogva járnak. (Kúria 1932. febr. 3. P. VI. 1483/1930. sz.) = A Kúria ezúttal a felgyülemlett kamatkövetelés késedelmes érvényesítésének következményeit (1. Magánjogi Bírói Gyakorlat 408. old.) csak a törvényes kamatot meghaladó részre alkalmazta. 65. Ha a gyermek egyik szülőjével kötött szerződéssel az ezen szülő utáni öröklésről — kielégítés ellenében — lemond és ehhez a másik szülő hozzájárul, a lemondás kiterjed arra a közszerzeményi követelésre is, amely a lemondási szerződésben a kielégítő szülő tulajdonaként megjelölt ingatlan felerészére a másik szülőt megillette. (Kúria 1932. jan. 15. P. I. 6839/1929. sz.) Indokok : A perben 3. •/• alatt csatolt s 1913. február hó 3. napján egyfelől B. Pál (elsőrendű alperes) és másfelől P. Istvánné B. Verona (felperes anyja) között létrejött egyességben P. Istvánné annak ellenében, hogy atyja neki 800 koronát kifizetni kötelezett, ezzel az összeggel magát édesatyja vagyonából, illetve hagyatékából teljesen kielégítettnek jelentette ki, s annak megállapítása mellett, hogy atyja tulajdonához tartoznak a nagyfügedi 32. sz. betétben A. I. 1—9. sorsz. alatt felvett ingatlanok, továbbá az okiratban felsorolt s még nevére nem telekkönyvvezett ingatlanok (az ú. n. M.-féle ingatlanok), beleegyezését adta; hogy ezekre az ingatlanokra vonatkozólag a tulajdonjog testvérei javára bekebeleztessék. Minthogy B. Istvánné az említett egyességet azért kötötte meg a M.-féle ingatlanokra vonatkozóan is csupán atyjával, mert azokat az A •/. a. szerződéssel kizárólag az atyja szerezte