Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

56 Magánjogi Döntvénytár. 58. /. Nem vagyoni (erkölcsi) hátért pénzbeli kártérítésnek csak szándékos, avagy súlyos gondatlanságból elkövetett tiltott cselekmény vagy kötelességsértés esetén van helye, amennyiben azt, az eset körülményeire tekintettel, a méltányosság megkívánja. — II. Nincsen olyan jogszabály, amely a felügyeleti úton megrovásban alaptalanul részesült közalkalmazottat erkölcsi kár címén kárigény érvényesítésére feljogosítaná. (Kúria 1932. febr. 4. P. III. 3134/1930. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) Minthogy a v. kir. pénzügyigazgatóság A) alatti értesítéséből kitűnőleg a felperes írásbeli megrovása a lefolytatott igazolási eljárás folyományakép a fegyelmi hatáskör gyakorlására illetékes hivatali felsőbbségnek a felügyeleti hatáskörében történt, oly különleges jogszabály pedig nincs, amely a megrovásban alaptalanul részesült közalkalmazottat erkölcsi kár címén kárigény érvényesítésére feljogosítaná, a fellebbezési bíróság jogi döntése megfelel az anyagi jognak. = Ad I. : V. ö. legújabban Szántó Imre és ifj. Szigeti László cikkeit a Polgári Jog idei 2. és 3. számaiban. 59. /. Alaptalan gazdagodás csak abban az esetben forog fenn, ha a fél a másik fél rovására jutott jogalapnélküli vagyoni előnyhöz. — II. Ez nem forog fenn, ha ingatlan vevője a vételár fejében átvállalt banktartozást részben értékében csökkent pénzben fizette vissza a hitelezőnek, részben pedig még ki sem fizette. (Kúria 1932. febr. 10. P. V. 7251/1930. sz.) Indokok : A felperesek keresete annak a vagyoni előnynek megtérítésére irányul, amelyhez az alperes azáltal jutott, hogy a felperesektől megvett ingatlan vételára fejében átvállalt banktartozást részben értékében csökkent pénzben fizette vissza a hitelezőnek, részben pedig még ki sem fizette. A kereseti igény alapja tehát az alaptalan gazdagodás, ez pedig csak abban az esetben forog fenn, ha a fél a másik fél rovására jutott jogalap nélkül vagyoni előnyhöz. A jelen esetben azonban arról, hogy az alperes a felperesek rovására jutott volna vagyoni előnyhöz, szó nem lehet; mert a felek közti jogviszony azzal, hogy az alperes a terhek átvállalása után fenn-