Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 19 17. Ingatlant elidegenítő ügylettől a felek csak okiratban állhatnak el. ,Kúria 1931 nov<3 p yi 8291/1930 sz>) Indokok : A fennforgó esetben a felek szóbeli megállapodásukkal az előző, eltartási szerződéssel is összekötött ajándékozási jogügylettől elállottak ugyan, de ez az elállás, ami lényegileg nem egyéb, mint ingatlanok tulajdonjogának a felperesek részére történt visszaruházása, csak szóbelileg jővén létre, a 4420/1918. M. E. sz. rendelet 1. §-a értelmében érvénytelen." = A MTK. jav. 967. §-a szerint a formakellék kiterjed a módosító vagy kiegészítő utólagos megegyezésre, kivéve ha azt az alaki kellékek szempontjából önálló szerződésnek kell tekinteni. '18. A gyermekeket szülőtartási kötelezettségükben megelőzi az eltartásra jogosult szülő házastársa, sőt elvált házastársa is akkor, ha a házasság felbontása után is a kötelezettség őt terhelné. (Kúria 1931. nov. 18. P. III. 4729/1931. sz.) Indokok : A kir. Kúria a P. III. 7494/1929. számú feloldó végzésében kifejtette már azt a jogi álláspontját, hogy (. . . Mint a fejben . . .). Nem vitás tény, hogy felperesnek a M. Keginával kötött házassága még ma is fennáll; az sem vitás, hogy felperes és elébb megnevezett felesége között 1920. év őszén szűnt meg a házassági életközösség. Nincs megtámadva a fellebbezési bíróság által megállapított az a tényállás, hogy a házasfelek különélése azok közös megegyezése folytán következett be és áll fenn a mai napig is. A fellebbezési bíróság tüzetesen kifejtette azt a jogi álláspontját, hogy a házasfelek megegyezésen alapuló különélése jogos indoknélküli, és így egyik fél sem hivatkozhatik a másik fél hibájára, minélfogva semmi jogi akadálya sincs annak, hogy felperes a feleségéhez visszatérhessen és kereset képtelenségére való tekintettel tőle természetbeni eltartását vagy feleségének ellenkezése esetében tőle a tartás készpénzbeli ellenértékét követelhesse, amennyiben felesége vagyoni helyzeténél fogva e kötelezettség teljesítésére képes. A fellebbezési bíróságnak meg nem támadott ténymegállapítása szerint felperes feleségének vagyona utáni havi tiszta jövedelme 573 pengőre tehető, tehát képes a felperes eltartásának a terhét is vielsni. Felperes a kir. ítélőtábla által kifejtett fentebbi jogi állás2*