Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjai/) Döntvéuytár. 11 tekinthető, amíg az előbb kiemelt kérdésben —amely a feleknek az ügylethez fűződő kölcsönös és lényegbevágó érdekeit akkor is meghiúsíthatja, ha a teljesítésre a maguk részéről egyaránt készek — megállapodásra nem jutottak. (. . . Mint a fejben . . .) Minthogy pedig az irányadó tényállás szerint az okiratkiállítása után folytatott tárgyalások alkalmával a tartozásátvállalás módozatai tekintetében a hitelező által szabott feltételek alapján az ügyletkötő felek megegyezésre jutni nem tudtak, felpereseknek a keresettel érvényesített igény elutasítása miatt előterjesztett panasza a kifejtettek szerint alaptalan. = További ttörvényes érvényességű feltételei az adás-vételnek nincsenek ; itt voltaképpen komolysági kellékekről van szó. V. ö. a Mjogi Dtár XXIV. 44. sz. esetet és jegyzetét. 9. /. A vételi szerződés létrejöhet már ugyan azzal, hogy a felek a vétel tárgyában és a vételárban megegyeznek ; ha azonban valamelyik fél kijelentése szerint egyéb fontokra is meg kell állapodni, akkor a szerződés létrejövetele kétség esetében attól függ, hogy a feleje ezekre a pontokra is megegyezzenek. II. Ha ekként az eladó a szolgalmak átvételére vonatkozó megállapodást jelezte fontosnak, a szerződés érvényes létrejöttéhez szükséges, hogy a felek erre vonatkozólag -— bár csak szóval is — megegyezzenek. (Kúria 1931 okt< 7 p VT 2647/1931. sz.) Indokok : ( . . . Mint a fejben I. alatt . . .) A tényállás szerint az ingatlant szolgalmi jogok is terhelték, amelyekről az alkudozások során szó is volt. Az eladók kívánsága az volt, hogy ezeket a vevő a kialkudott 40,000 P vételár épségben maradása mellett vegye át. Ez kitűnik a 3'/. alatt csatolt szerződéstervezet tartalmából is. Viszont a vevő egyebek közt azért is vonakodott a 3 '/• alattinak megfelelő szerződést aláírni, mert előbb a szolgalmi jogok mibenlétéről is tájékozódni akart, de nem tett olyan kijelentést, hogyne terhek fennmaradásához, változatlan vételáron hozzájárul. Kétségtelen ebből, hogy a feleknek az ő gazdasági érdekeiket közelről érintő ebben a kérdésben meg kellett állapodniok, de megállapodásra nem jutottak. Hogy pedig nem volt akarat megegyezés közöttük abban a kérdésben, hogy a vételt a szolgalmakra vonatkozó megállapodás hiányában is létrejöttnek tekintsék, az nemcsak a fentebb ^ázlatosan ismertetett tényállásból