Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

4 Magánjogi Döntvénytár. a különvagyon megtérítésére az alperest a megosztozás arányának figyelembevételével kötelezte. = A «közös szerzésű vagyon» fogalma nem azonos a közszerzeményével s utóbbitól mennyiségileg is különbözhetik. A közös szerzésű vagyon a házasság alatt szerzett vagyontárgyak összessége, illetve ezeknek értéke, tekintet nélkül az alvagyonok közötti megtérítési követelésekre. A közszerzemény ezzel szemben a végeredményben megosztás alá kerülő érték. A közös szerzésű vagyon a reálszerzeményi elv körébe tartozó kategória ; alkalmazása egyébként a fenti esetben ugyanarra az eredményre vezet, mint az értéktöbbleti elvé. Az értéktöbbleti és a reálszerzeményi elv váltakozó alkalmazására nézve 1. a Mjogi Dtár XXIH. 51., 65., 108., valamint a Mjogi Dtár XXIV. 160. és 161. számú esetet. 4. A törvényes tartásra kötelezettek körén túl a tartás ingyenességének vélelme nem áll fenn. (Kúria 1931. okt. 6. P. III. 6998/1930. sz.) = Állandó gyakorlat. 5. /. Az évtizedekre terjedő házasságon kívüli együttélés alatt együttesen szerzett közös keresményből az egyik szerzőtársra eső rész kiadása iránti követelés nem ütközik a jó erkölcsökbe. — II. Mindkét részről fennforgó erkölcstelenség esetén ugyanis a teljesített szolgáltatás visszakövetelésének helye van annyiban, amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel a méltányosság megkívánja. (Kúria 1981 okt 21 p y 7320/1929. sz.) Indokok : Az a körülmény ugyanis, hogy K. Mihály és felperes ágyassági viszonyban éltek s hogy ez a viszony a jóerkölcsökbe ütközik, a kereseti követelés érvényesítését ki nem zárja, mert turpis causa okából csak az ágyasság létesítése és fenntartása érdekében kikötött szolgáltatás követelése van kizárva. Az évtizedekre terjedő házasságon kívüli együttélés alatt a közös munka s részben a felperes külön keresményének átadása folytán is együttesen szerzett közös keresményből az egyik szerzőtársra eső rész kiadása iránti követelés nem ütközik a jóerkölcsökbe, nem esik a turpis causa fogalma alá. Egyébként még abban az esetben is. ha helyt állna az az alperesi érvelés, hogy az ágyassági viszony nélkül a felperesnek nem lett volna alkalma néhai K. Mihállyal együtt dolgoznia, közösen keresnie, s hogy így a közös szerzés lényegileg az ágyassági viszonyra vezetendő vissza, sem sért anyagi jogszabályt a fel-