Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

143 Magánjogi Döntvénytár. állatok által okozott kár esetére ki nem terjeszthető és csak akkor állapítható meg, ha a károkozás ténye az állattartó tulajdonos gondatlanságára vezethető vissza. Az állattartó a hasznos háziállat által okozott kár megtérítésére kötelezhető akkor is, ha minden intézkedést megtett ugyan, mely köztapasztalat szerint az ilyen állat tartásával j áró veszély elhárítására szükséges, de az érdekelt felek vagyoni viszonyaira való tekintettel a méltányosság azt követeli, hogy a károsult félnek kártérítést nyújtson, ez a kivételes szabály sem alkalmazható akkor, ha a kár magának a károsult félnek gondatlansága folytán keletkezett. Márpedig a fennforgó esetben a megállapított s panasszal meg sem támadott tényállás szerint a S. János sérülése kizárólag abból a neki tulajdonítható gondatlanságból következett be, hogy az alperes egyébként szelíd, nem harapós, de akkor elszabadult lovát figyelmeztetés ellenére megközelítette, megfogta, s mikor ez a hajába ragadt, az orrát kezével ütötte. = Ad T. : 528. E. H. — Ad II. : Megfelel a vétlen károkozás általános következményének ; v. ö. MTK. jav. 1787. §-át és az előző esetet. (II.) — Ad III. : MTK. jav. 1742. §. 152. I. A szülőt eltartó gyermek elvesztéseért a szülő az azért felelős harmadik személytől az esetben követelhet kártérítést, ha a gyermek a törvénynél fogva köteles volt a szülőtartás nyújtására és ennek a kötelezettségének tényleg eleget tett. — 77. Ez a kötelezettség nem tartási, hanem kártérítési jellegű; tehát nem az eltartásra jogosult szükségleteihez, hanem a törvényes kötelezettség alapján tényleg teljesített tartás mértékéhez igazodik. — 777. A vagyontalan és keresőképtelen szülőt, aki önmagát eltartani nem képes, gyermekei eltartani kötelesek. —IV. Vagyontalanság alatt nemcsak azt az állapotot kell érteni, amidőn a tartást igénylő szülőnek semminemű elidegeníthető törzsvagyona nincsen, hanem azt az állapotot is, amidőn az illetőnek az elsőrendű életszükségleti cikkek fedezésére sincs elegendő jövedelme. — V. A keresetképtelenséghez elég, ha az olyan fokú, amely a létfenntartáshoz szükséges javak beszerzésére sem képesít, avagy ezen javak beszerzését a meglevő munkaképesség kifejtéséhez és értékesítéséhez szükséges munkaalkalom hiánya gátolja. — VI. A szülő