Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 139 zása esetén nem tekinthetők átruházottaknak az oly jogosultságok, amelyekre a felek a szerződés megkötésekcr nem is gondolhattak, amelyek lehetőségével nem, is számolhattak, hacsak a szerződés tartalmából s a fennforgó körülményekből a feleknek ezzel ellenkező akaratára nem lehet következtetni. (Kúria 1932 jún 31 p L ni2/1932. sz.) = Ad I. : Helyes felfogás szerint a fordító a kiadónak a fejben írt eljárása szerint is csak a K. T. 523. §-a szerinti vagylagos jogok között választhat és nem hagyhatja bizonytalanságban a kiadót a felől, hogy ezek közül melyiket kívánja gyakorolni. A fordítási jog automatikus visszaszállásának ezen túlmenő tételét sem a törvényből, sem általános megfontolásokból nem lehet levezetni. A szerződésszegés «ipso facto» ügyletbontó hatása a kereskedelmi jogban is szorosan magyarázandó kivétel (pl. K. T. 355. §); az ezzel kapcsolatos dologi visszahárulás meg éppen szingularitás (pactum reservati dominii, K. T. 366. §). Az utóbbira v. ö. Grosschmid, Fejezetek (jubileumi kiadás), I. kötet 141., 159., 160. oldalak. — Ad. II. : Ugyanígy az előző esetben I. alatt. 143. Ha a munkaadó törvény ellenére elmulasztotta a munkavállaló biztosítását, akkor a munkaadó az ő hibáján kívül balesetet szenvedett munkavállalónak csakis azt az összeget tartozik megtéríteni, amelyet érvényes biztosítás esetében a biztosító-intézettől kapott volna. (Kúria 1932. aug. 31. P. III. 5078/1930. sz.) Indokok : A nem vitás tényállás szerint felperes — mint vizsgázott gépfűtő — az alperes uradalmában (gazdaságában) volt alkalmazva és mint ilyen, gazdasági gépek, nevezetesen a gőzeke kezelésével is meg volt bízva. A fellebbezési bíróság által jogszabály megsértése nélkül megállapított tényállás szerint felperes az 1914. év július havában egy napon a gőzekének az egyik pusztáról egy másik pusztára való szállítása közben balesetet senvedett akként, hogy a gőzekének nyergében ülve, azt kormányozta, amidőn pedig az út egyik meredek lejtőjéhez ért, a gőzgép fél kereke kiesett és így azt megfékezni nem tudván, a gép a lejtőn leszakadva, egy gödörbe belefutott, felperes a gőzeke nyergéből kivágódott és az árokpartra esvén, megsérült úgyannyira, hogy jelenleg is — ilyen munkára •— teljesen alkalmatlanná vált. Hogy az okozati összefüggés az említett baleset és a felperes jelenleg is fennálló állapota között fennforog : azt a kir. ítélőtábla ítéletének indokolása alapján a kir. Kúria is elfogadta, miért is alperesnek az ezt támadó csatlakozási kérelembeli panasza alaptalan.