Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

132 Magánjogi Döntvénytár. ménye nyilván az lenne, hogy a felperes eláll a tervbe vett fordítások kiadásától. Ha pedig az alperesnek nincsen erősebb joga, akkor jogosulatlan előnyre tehetne szert azzal, hogy a felperest bizonytalanságban tartva, őt a mű kiadásában hátráltatja. Amennyiben pedig a felek közt vitássá vált volna, hogy az alperes alaposan vitat-e magának erősebb jogot, e vita eldöntésére ugyancsak a bíróság van hivatva. Nem lehet kétséges az sem, hogy a szóbanlevő felvilágosítás adása még nem jelenti azt, hogy az alperes üzleti titkait tárja fel a felperesnek, mert a nyilatkozatnak nem kell kiterjedni arra, hogy miként értékesítette netáni jogát s miként kívánja azt a jövőben értékesíteni. Minthogy az alperes a nyilatkozat tételét megtagadta, a felperes joggal indíthatott keresetet a Pp. 130. §-a értelmében az alperes ellen annak bírói megállapítása iránt, hogy az alperes köteles nyilatkozni, van-e kifog ellen, hogy a felperes Zola Emil műveit magyar fordításban kiadhassa, s ha van kifőgása, mire alapítja azt. Annak, hogy a felperes az alperessel szemben ennek bírói megállapítását kérhesse, nem előfeltétele az, hogy az alperes előzőleg oly nyilatkozatot tett vagy oly magatartást tanúsított, amelyből a felperes jogának kétségbevonására lehetne következtetni. A fentebb kifejtettek szerint ugyanis egymagában az, hogy az alperes megtagadta a felperes által kért felvilágosítást, alapul szolgált a megállapítási per megindítására. Megállapítási per ugyanis valamely jog fenn nem állásának bírói megállapítása iránt nemcsak akkor indítható, ha valaki valamely joggal kérkedik, hanem akkor is, ha a felperes annak a veszélynek van kitéve, hogy az alperes a kérdéses jogot ellene érvényesíteni fogja. Ily esetben is a megállapítás szükségesnek mutatkozik a felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben. A jelen esetben a felperesnek szüksége van a jogállapotának biztosítása végett a bírói megállapításra, mert különben kiteszi magát zárlatnak, elkobzásnak, kártérítésnek. A megállapítási kereset szükségességének kérdése szempontjából közömbös a felülvizsgálati kérelemben felhozott az a tény, hogy a felperes már kiadott Zola-fordításokat, mert a már kiadott művek értékesítése és a további kiadások tekintetében is szükség van a megállapításra. Helyesen utalt a fellebbezési bíróság az 1895 : XXXVII. tc. 57. §-ára is, amely szerint szabadalmi kérdésben is van megállapításnak helye biztosítási kereset elhárítása végett. Ha a szabadalmaknál, amelyekről pedig mindenki által megtekinthető lajstromok vezettetnek, van helye ily megállapításnak, akkor még inkább indokolt az ily megállapítási kereset indítása szerzői jogi kérdésben, mivel a szerzői jogokról nyilvántartás nincs. Minthogy az alperes a perben bírói felhívás ellenére sem volt hajlandó a köteles nyilatkozatot megtenni, ezért ítéletileg ki kellett mondani, hogy az alperes nyilatkozni köteles a felperessel szemben arra, van-e kifogása az ellen, hogy a felperes Zola Emil müveit magyar fordításban kiadja s ha van kifogása, mire alapítja azt. Amennyiben az alperes erre az ítéletben kitűzött határidő alatt nem nyilatkozik, ennek jogkövetkezménye csak az lehet, hogy a nyilatkozattétel elmulasztásából eredhető kárért felelősséggel tartozik.