Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 117 részek önálló gazdasági használhatóságának a bizonyítására a szakértői bizonyítást. A korábban felajánlott mérnökszakértői bizonyítás, a 16. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv tanúsítása szerint, más tényre vonatkozott. A felülvizsgálati kérelemben felajánlott új bizonyí­ték pedig a Pp. 535. §-a értelmében figyelembevehető nem volt. A fellebbezési bíróság helyes ténybeli következtetésen ala­puló fenti megállapításánál fogva nem sért anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a felperest kere­setével elutasította. A felperes ugyanis nem mutatta ki az A, B, C, D-vel jelölt területre oly kizárólagos, az alperes jogánál erősebb birtoklási jogát, amely őt a határvonalon kerítés emelésére és arra jogosít­hatná fel, hogy az alperest eltiltsa attól, hogy ő a gazdasági szük­ségesség által indokoltan, a felperes használatába jutott ingatlan­részt járművel való közlekedés céljára igénybe vehesse. = A «telekkönyvileg semleges* tulajdoni igény példája. Az ilyen igény tárgya nem telekkönyvi szolgáltatás, alapja sem nyugszik a telekkönyvön, hanem a helyszíni állapotok alapján kell a jogvitát tisztázni. L. Qrosschmid, Fejezetek (jubileumi kiadás) I. kötet, 415. sk. old. 116. A Kúria azt a kárt, amely abból származott, hogy a hangversenyre szóló jegyek el nem keltek, meg­osztotta a hangversenyrendező és az utóbbi részéről szer­ződtetett operaénekes között. (Kúria 1932. jún. 16. P. I. 874/1930. sz.) Indokok : A megállapított tényállás szerint az alperesek mint hangversenyiroda tulajdonosai 1927. évi november hó 28-án szerződést kötöttek K. Györggyel, mint a felperes meg­bízottjával, amely szerint az alperesek elvállalták a felperes által 1927. évi december hó 14-én adandó dalest rendezését, s egyúttal a felperes részére fellépésének díja fejében 500 dollár fizetésére kötelezték magukat. Megállapított tényállás továbbá, hogy az alpereseknek a hangverseny kellő hirdetése s előkészítése ellenére 1927. decem­ber 10-ig mindössze mintegy 60—70 jegyet sikerült eladni, s ezen a napon az alperesek már értesítették a felperest, hogy a hangversenyt nem lehet megtartani. A szakértőként meghallgatott E. Miklós vallomásából megállapítható, hogy a hangverseny az 1500—2000 ülőhellyel (felperes felülvizsgálati kérelme szerint csak 1300 ülőhellyel) rendelkező Vigadóteremben lett volna megtartandó s a szakértő szerint 1927. december 10-e után az érdeklődés és jegyváltás

Next

/
Oldalképek
Tartalom