Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)
102 Magánjogi Döntvénytár. jáig kivételt állapít meg oly módon, hogy a kártérítés a rendelet életbelépése napjáig az 5. § korlátai közt érvényesíthető. ssa Ugyanígy a fenti 37. sz. a. közölt ítélet. V. ö. a fenti 64. sz. esetet is. 99. Az ági hárulás szempontjából ingyenes az olyan átruházás, amelynek ellenében az örökhagyó az átruházónak a tartozásait átvállalta. (Kúria 1932. febr. 23. P. III. 368/1931. sz.) Indokok : Felperes nem vonta kétségbe az okirat ama tartalmának a valóságát, hogy néhai F. Mihályné sz. B. Julianna %-ad úrbéri telkét fiára, néhai F. Lajos örökhagyóra, az alperesek apjára életfogytiglan tartó haszonélvezeti jogának fenntartásával csak jelzálogilag biztosított adósságainak és egyéb személyes tartozásának átvállalása ellenében ruházta át. Márpedig az örökösödés szempontjából ági eredetű az a vagyon, illetve vagyonérték, mely az igénylővel közös törzsről örökösödés útján vagy élők között ugyan, de ingyenesen hárult az örökhagyóra. Amint azonban az örökösödés tárgyát tevő vagyon nem lesz szerzeményi jellegűvé pusztán azáltal, hogy a háruláskor volt értékét megközelítő vagy esetleg meg is haladó terhekkel szállt át az örökösre, éppúgy nem fosztja meg az élők közötti átháramlás tárgyául szolgáló vagyont ági jellegétől a tartozás átvállalása, ha máskülönben az átruházás visszteher nélkül eszközöltetett. Mert úgy az örökös az örökhagyónak, mint a megajándékozott az ajándékozónak a háramlás idejében fennállott tartozásaiért az átvett vagyon értéke erejéig külön kikötés nélkül is felelősséggel tartozván, a vagyonszerzéssel a teherviselés kötelezettsége szükségképpen vele jár, következőleg az örökösödési igények szempontjából az ilyen terhek viselése és átvállalása nem ellenszolgáltatásnak, hanem a háramlás törvényszerű folyományának tekintendő, mely a vagyon jellegén nem változtat és fizetés esetében is csak arra szolgáltat jogszerű alapot, hogy az örökhagyó házastársa közszerzemény címén a különvagyon örököseitől amaz összeg felének megtérítését követelhesse, amelyet a házasság tartama alatt az átvállalt tartozások, mint az örökhagyó különadósságának kifizetésére a közös szerzeményből ordított. A fellebbezési bíróság nyilván megsértette tehát azt az anyagi jogszabályt, amely szerint az átruházó adósságainak az átvállalása a jogügyletet visszterhessé még nem teszi, viszont a
