Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 93 hogy ilyen iparrendészeti tilalmak az 1872 : VIII. tc.-be iktatott első ipartörvény életbeléptetése óta kisebb-nagyobb terjedelemben mindenkor fennállottak, az 1884 : XVII. tc.-ben megismételtettek, a nélkül azonban, hogy akár a bírói gyakorlat, akár az elméleti jogtudomány hosszabb időn át szükségesnek látta volna annak a következtetésnek a levonását, hogy az ilyen iparrendészeti tilalom ellenére megkötött, de egyébként hibátlan konkrét ügyletek semmiseknek mondassanak ki. A bírói gyakorlat csak az 1916 : IX. tc. és az annak alapján kibocsátott 3678/1917. M. E. számú rendelet életbeléptetése óta kezdte a tilalomba ütköző ügyletek semmisségét kimondani. Azonban a most említett jogszabályok nem esnek a puszta megelőzést célzó egyszerű iparrendészeti tilalmakkal azonos tekintet és elbírálás alá, mert ezekben a jogszabályokban az iparrendészeti intézkedéseken felül olyan anyagi-jogi rendelkezések is foglaltatnak, amelyek a közszükségleti cikkek forgalmát háború esetén biztosítani kívánták az ellen, hogy azok a közfogyasztás és a hadviselés célja elől jogellenesen elvonassanak és ezért mindazok a szabályok, amelyek az áru felhalmozását, visszatartását, az üzemek korlátozását, a nem kereskedő vagy nem bejegyzett cégű ügynökök által közszükségleti cikkeknek árusok vagy más kereskedők részére való közvetítését (lánckereskedés), továbbá az árdrágítást tiltották és büntették, kétségtelenül magára az egyes ügylet tartalmára — és nem egyedül az iparszerű foglalkozásra — vonatkozó tilalmat állapítanak meg s így ezek a rendelkezések az ügylet eltiltott részének semmisségét is kifejezetten kimondták. A most kifejtett álláspont helyességét támogatja a magyar jogfejlődés és a vonatkozó irodalom is. Már Frank Ignác (Közigazság törvénye Magyarhonban, 1845.) is csak azokat az ügyleteket tekintette semmiseknek, amelyeknek tartalma tilos : ((Valahányszor a vállalat hibás vagy tilalmas vagy rút okból eredett : az alku magában erőtlen, azaz. kötelezés belőle nem keletkezik, mert ha illik a bizodalmas jó hitet, a becsületes keresetet fenntartani, ez a rút és törvénytelen szerződésekre ki nem terjed és akaratja nem kötelez.» (586. lap.) «A tilalmas ok semmivé teszi pl. a kötelezést, mely tiltott játékból ered és minden ígéret, melynek célja a törvénytelen vagy gonosztett bére (jutalma) volna, már ennélfogva tilalmas, rút okból származik és foganatlan.» (589. lap.) Az első magánjogi tervezetnek a M. T. J. 972. §-ával teljesen egyező 955. §-ához fűzött indokolás kifejtette, hogy törvényes tilalomba ütközik a szerződés nemcsak akkor, ha a törvény egyenesen a szerződés megkötését tiltja meg, hanem akkor