Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

90 Magánjogi Döntvénytár. kezése ellenére történt megkezdését és folytatását, amiből követ­kezik, hogy a szabad iparoknak iparigazolvány nélkül való meg­kezdése vagy folytatása, vagy az iparigazolvány bevonása után való folytatása is a törvény tilalma és büntetése alá esik. Egyes különleges jogszabályok ezen általános rendelkezés körén túlmenően az engedélyhez kötött iparok körét bővítették és új kihágásokat állapítottak meg. Nevezetesen az 1922 : XXVI. tc. 7. §-ában nyert felhatal­mazás alapján kibocsátott 1300/1923. P. M. számú rendelet 1. §-a a bank- és pénzváltóüzletet — bizonyos kivételektől el­tekintve — engedélyhez kötötte és 16. §-ában azt, aki az 1. §-ban foglalt tilalom ellenére bank- és pénzváltóüzlet gyakorlására jogosító engedély nélkül, illetőleg amennyiben üzletét 1920. január 1-ét megelőző idő előtt folytatja, iparigazolvány nélkül iparszerüleg bank- és pénzváltóügylettel foglalkozik, továbbá azt, aki a 11. § tilalma ellenére a budapesti áru- és értéktőzsde értéküzlete elszámolásának résztvevői között bank- és pénz­váltóügyletet közvetít, kihágás miatt az 1922. évi XII. te. 127. §-ában meghatározottnál szigorúbban, elzárással és pénzbünte­téssel sújtotta és egyúttal annak a pénznek vagy egyéb értéknek, amelyre nézve a kihágást elkövették, elkobzását is elrendelte. Ennek a rendeletnek helyébe lépett a 30/1927. P. M. sz. rendelet, amelynek 1. §-a szerint bank- és pénzváltóüzletet ipar­szerűen csak az folytathat, aki erre iparengedélyt kapott. E ren­delet 14. §-a az elkobzást mellőzi ugyan, de kihágássá minősíti és hat hónapig terjedhető elzárással és 200 pengőig, visszaesés esetén 8000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja azt, aki a bank- és pénzváltóüzlet gyakorlását vagy értékpapírkereske­dését iparengedély nélkül megkezdi vagy önállóan űzi, kivéve ha erre a rendelet hatályba lépte előtt iparigazolványt kapott. A tejellátó vállalatok iparának tekintetében megállapított rendelkezések végrehajtásáról szóló 19,300/1925. F. M. sz. ren­delet az 1922 : XII. tc. 34. § 25. pontjára hivatkozással ki­mondja, hogy mindazok a természetes személyek, közkereseti vagy betéti társaságok, valamint jogi személyek, ideértve a részvénytársaságokat és szövetkezeteket is, akik tejcsarnokok, tejgyüjtőtelepek, tej kereskedelmi és tejtermékeket feldolgozó vállalatok fogalma alá eső iparok bármelyikével foglalkozni kíván­nak, iparengedélyt kötelesek szerezni, kivéve azokat, amelyek­nek napi forgalma az 50 litert el nem éri, mert ez utóbbiaknak az ipar folytatásához csak iparigazolványra van szükségük. A 22. § szerint az ipar gyakorlását csak az iparengedély kézhez­vétele után szabad megkezdeni. A 43. § értelmében pedig, ameny­nyiben a cselekmény súlyosabb rendelkezés 'alá nem esik, ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom