Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)
90 Magánjogi Döntvénytár. kezése ellenére történt megkezdését és folytatását, amiből következik, hogy a szabad iparoknak iparigazolvány nélkül való megkezdése vagy folytatása, vagy az iparigazolvány bevonása után való folytatása is a törvény tilalma és büntetése alá esik. Egyes különleges jogszabályok ezen általános rendelkezés körén túlmenően az engedélyhez kötött iparok körét bővítették és új kihágásokat állapítottak meg. Nevezetesen az 1922 : XXVI. tc. 7. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 1300/1923. P. M. számú rendelet 1. §-a a bank- és pénzváltóüzletet — bizonyos kivételektől eltekintve — engedélyhez kötötte és 16. §-ában azt, aki az 1. §-ban foglalt tilalom ellenére bank- és pénzváltóüzlet gyakorlására jogosító engedély nélkül, illetőleg amennyiben üzletét 1920. január 1-ét megelőző idő előtt folytatja, iparigazolvány nélkül iparszerüleg bank- és pénzváltóügylettel foglalkozik, továbbá azt, aki a 11. § tilalma ellenére a budapesti áru- és értéktőzsde értéküzlete elszámolásának résztvevői között bank- és pénzváltóügyletet közvetít, kihágás miatt az 1922. évi XII. te. 127. §-ában meghatározottnál szigorúbban, elzárással és pénzbüntetéssel sújtotta és egyúttal annak a pénznek vagy egyéb értéknek, amelyre nézve a kihágást elkövették, elkobzását is elrendelte. Ennek a rendeletnek helyébe lépett a 30/1927. P. M. sz. rendelet, amelynek 1. §-a szerint bank- és pénzváltóüzletet iparszerűen csak az folytathat, aki erre iparengedélyt kapott. E rendelet 14. §-a az elkobzást mellőzi ugyan, de kihágássá minősíti és hat hónapig terjedhető elzárással és 200 pengőig, visszaesés esetén 8000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja azt, aki a bank- és pénzváltóüzlet gyakorlását vagy értékpapírkereskedését iparengedély nélkül megkezdi vagy önállóan űzi, kivéve ha erre a rendelet hatályba lépte előtt iparigazolványt kapott. A tejellátó vállalatok iparának tekintetében megállapított rendelkezések végrehajtásáról szóló 19,300/1925. F. M. sz. rendelet az 1922 : XII. tc. 34. § 25. pontjára hivatkozással kimondja, hogy mindazok a természetes személyek, közkereseti vagy betéti társaságok, valamint jogi személyek, ideértve a részvénytársaságokat és szövetkezeteket is, akik tejcsarnokok, tejgyüjtőtelepek, tej kereskedelmi és tejtermékeket feldolgozó vállalatok fogalma alá eső iparok bármelyikével foglalkozni kívánnak, iparengedélyt kötelesek szerezni, kivéve azokat, amelyeknek napi forgalma az 50 litert el nem éri, mert ez utóbbiaknak az ipar folytatásához csak iparigazolványra van szükségük. A 22. § szerint az ipar gyakorlását csak az iparengedély kézhezvétele után szabad megkezdeni. A 43. § értelmében pedig, amenynyiben a cselekmény súlyosabb rendelkezés 'alá nem esik, ki-