Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

88 Magánjogi Döntvénytár. kötött veszélyes következményeket a veszélyes iparüzem tulajdonosának felelősségét meghatározó jogszabályok szerint viselni köteles. Ezekben a kivételes jogszabályokban jellegzetesen kifejezett tárgyi (objektív) felelősség elve mellett azonban a gyakorlat fenntartotta a vétkesség elvét is és ebből a szempontból igényel megvitatást az a kérdés, hogy a tárgyi (objektív) felelősséggel kapcsolatos rövidebb (háromévi), avagy az általános magánjogi (32 évi) elévülési idő alkalmazandó-e abban az esetben, ha veszélyes üzemmel szemben balesetből folyó kártérítési igényt nem a tárgyi felelősség, hanem a vétkesség elve alapján támasztanak. Az 1874 : XVIII. tc. rendelkezései nem hagynak fenn kétséget a törvényhozónak ama szándéka felől, hogy a háromévi elévülésnek csak azokat a kárigényeket kívánta alávetni, amelyek az üzem veszélyességéből folyó objektív felelősségen alapulnak. Amiből önként következik, hogy ha a kártérítési igényt nem a tárgyi felelősségre, hanem a felelősségnek az általános magánjogban meghatározott valamely más jogcímére alapítják, a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről rendelkező 1874 : XVIII. tc.-nek az elévülésre vonatkozó rendelkezései nem lehetnek irányadók. Úgy az osztó igazság, mint a méltányosság, de a szociális tekintetek is ellentmondanak annak, hogy a károsult félnek a veszélyes üzem tulajdonosával szemben vétkességi alapon érvényesített kereseti joga a vétkesség és okozati összefüggés bizonyításának reá hárított terhe dacára, rövid elévüléssel korlátoztassék. Egyébiránt a törvényben meghatározott elévülési időnek megrövidítése jogvesztéssel járó következményeinél fogva törvényhozói feladat, amelynek megoldása bírói hatáskörbe azért sem vonható, mert az elévülés kérdése nem is elvi, hanem a vonatkozó jogtételt megállapító törvényhozói akaratelhatározás körébe eső célszerűségi kérdés, aminélfogva az e tekintetben megnyilvánuló államakarat van hivatva annak az eldöntésére, hogy az egyes jogügyletekből eredő jogok érvényesítésére a jogrend érdekében milyen elévülési idő kívánatos. Ezeknél fogva a kir. Kúria a felmerült elvi kérdést a rendelkező rész szerint döntötte el. f ,J Kelt és hitelesíttetett a kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának Budapesten, 1932. évi június hó 20. napján tartott ülésében. = L. az előző jegyzetet.