Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 85 pernyertes lett, akkor a szavatosság vagy kártérítése címén indított per rendszerint tárgytalanná válik. Ha pedig a másik perben a perbehívó pervesztessé vált., akkor föltehető, hogy az esetek túlnyomó részében a perbehívott a perbehívó irányában a szavatosságból vagy kártérítésből eredő kötelezettségének perlés nélkül is eleget fog tenni. Abból a célból tehát, hogy bizonytalan és felesleges perek elkerültessenek s a felek ily perek költségeitől megkíméltessenek, indokolt módot adni a félnek arra, hogy az elévülést a perbehívással megszakíthassa. Az az álláspont egyébként, amely szerint a perbehívás megszakítja az elévülést, semmiképpen sincsen ellentétben az elévülés intézményének alapgondolatával. Az elévülés célja ugyanis elsősorban az, hogy az adós ne legyen túlságosan hosszú ideig bizonytalanságban a felől, hogy a hitelező kívánja-e ellene állítólagos követelését érvényesíteni. A perbehívással pedig a perbehívó a bíróság előtt ad kifejezést annak, hogy a per kimenetelétől függően követelését a perbehívott ellen érvényesíteni kívánja. Az elévülés intézményének általános törvényhozási indoka, továbbá az a tapasztalati tény, hogy a követelés keletkezésének és megszűnésének körülményei az idő múlásával mindinkább elmosódnak és az adósra nézve hosszabb idő elteltével a követelés fennállásának a kérdésében a védekezés mind nehezebbé válik. Ámde a perbehívás folytán a perbe beavatkozó perbehívottnak módjában áll a perbehívó ellen támasztott követeléssel szemben az utóbbival együttesen védekezni, s amidőn a perbehívott, mint beavatkozó, a perben tényállításokat tehet s bizonyítást ajánlhat fel, ezzel egyúttal rendszerint alkalma van a bíróság előtt mindazokat a tényeket és bizonyítékokat előterjeszteni, amelyek a perbehívó részéről szavatosság vagy kártérítés címén ellene támasztható követeléssel szemben is védelméül szolgálhatnak. • Arról azonban, hogy a követelés elévülését a perbehívás megszakítsa, illetve hogy a perbehívás folytán az elévülés a per folyama alatt kezdetét ne vegye, csak akkor lehet szó, ha a pervesztés esetére érvényesíteni kívánt követelés tekintetében a perbehívás idején az elévülés már folyik vagy még annak a pernek folyamán kezdetét veszi, amelyben a perbehívás történt, azaz ha a perbehívó a perbehívás idején, illetve azt követően, de még a per folyamán a követelését a perbehívottal szemben önálló keresettel érvényesíthetné — mégis az a kérdés, hogy a követelését a valóságban mennyiben érvényesítheti sikerrel, éppen annak a pernek a kimenetelétől függ, amelyben a perbehívás történt.