Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)
72 Magánjogi Döntvénytár. szintén kiskorú alperes jelentkezett, aki az őt képviselő apa örökösi nyilatkozatának megfelelően törvényes oldalági örökösödés jogcímén megkapta az egész hagyatékot. Az örökhagyó hagyatékához tartozott a k—i 6557. számú telekkönyvi betétben felvett 19 hold 320 négyszögöl területű ingatlan 1/i része. Ezt az ingatlant az apa a második feleségével és az első házasságából származó két gyermekével, az örökhagyóval és az alperessel közösen vásárolta, s így az örökhagyó a megvett ingatlanrészre az eladótól szerzett tulajdonjogot. Az örökhagyónak ezt az ingatlanilletőségét a fellebbezési bíróság helyesen minősítette szerzeményi vagyonnak és ehhez képest helyesen állapította meg, hogy ebben a vagyonban az örökösödés a törvényes öröklés rendje szerint felerészben az apát, felerészben pedig az elhalt anya kiesése folytán az örökhagyónak az anyától származó testvérét, az alperest illeti meg. Az apa azonban a hagyatéki tárgyaláson az egész hagyatékot az alperes részére kérte átadni, s ezzel a tényével az alperes javára lemondott saját örökségi jutalékáról. Az örökös szabadon rendelkezhetik örökségével, így az apának a hagyaték tárgyalásakor tett nyilatkozatában foglalt örökségátruházás joghatályos. Az apa második házasságából származó felperesek az apa tévedésére nem hivatkozhatnak azon az alapon, hogy a kir. közjegyző az apát nem világosította fel öröklési jogáról. Az apa ugyanis ismerte a hagyatéki vagyon eredetét, tudta, hogy az ingatlan megvételére részben az örökhagyó öröklött pénzét fordította. Ilyen körülmények között nem volt szükség a kir. közjegyző felvilágosítására, s így abból, hogy a kir. közjegyző a vagyon eredetére vonatkozó felvilágosítást netán elmulasztotta, nem lehet arra következtetni, hogy az apa tévedésben volt saját joga tekintetében, amidőn a kiskorú alperes részére kérte a hagyaték átadását. Viszont abből a tényből, hogy az apa az örökhagyó halála után 13 évig életben volt és az alperes ellen igényt nem támasztott, bár ennyi idő alatt a helyzetről felvilágosítást nyerhetett, a fellebbezési bíróság helyesen vonta le azt a következtetést, hogy az apa örökösi nyilatkozata és a hagyaték átadása megfelel az apa valódi akaratának. Minthogy ezek szerint a" kiskorú egész hagyatéka az alperest illeti, a felperesek ennek a hagyatéknak egy részére örökösödési igényt nem támaszthatnak. = A törvényes képviselői jogkörben és a saját nevében tett nyilatkozatok viszonyára v. ö. a Mjogi Dtár XVI. 37. alatti esetet, mely szerint a gyám
