Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

72 Magánjogi Döntvénytár. szintén kiskorú alperes jelentkezett, aki az őt képviselő apa örökösi nyilatkozatának megfelelően törvényes oldalági örökö­södés jogcímén megkapta az egész hagyatékot. Az örökhagyó hagyatékához tartozott a k—i 6557. számú telekkönyvi betétben felvett 19 hold 320 négyszögöl területű ingatlan 1/i része. Ezt az ingatlant az apa a második feleségével és az első házasságából származó két gyermekével, az örökhagyó­val és az alperessel közösen vásárolta, s így az örökhagyó a megvett ingatlanrészre az eladótól szerzett tulajdonjogot. Az örökhagyónak ezt az ingatlanilletőségét a fellebbezési bíróság helyesen minősítette szerzeményi vagyonnak és ehhez képest helyesen állapította meg, hogy ebben a vagyonban az örökösödés a törvényes öröklés rendje szerint felerészben az apát, felerészben pedig az elhalt anya kiesése folytán az örök­hagyónak az anyától származó testvérét, az alperest illeti meg. Az apa azonban a hagyatéki tárgyaláson az egész hagya­tékot az alperes részére kérte átadni, s ezzel a tényével az alperes javára lemondott saját örökségi jutalékáról. Az örökös szabadon rendelkezhetik örökségével, így az apának a hagyaték tárgyalásakor tett nyilatkozatában foglalt örökségátruházás joghatályos. Az apa második házasságából származó felperesek az apa tévedésére nem hivatkozhatnak azon az alapon, hogy a kir. közjegyző az apát nem világosította fel öröklési jogáról. Az apa ugyanis ismerte a hagyatéki vagyon eredetét, tudta, hogy az ingatlan megvételére részben az örökhagyó öröklött pénzét fordította. Ilyen körülmények között nem volt szükség a kir. köz­jegyző felvilágosítására, s így abból, hogy a kir. közjegyző a vagyon eredetére vonatkozó felvilágosítást netán elmulasztotta, nem lehet arra következtetni, hogy az apa tévedésben volt saját joga tekintetében, amidőn a kiskorú alperes részére kérte a hagyaték átadását. Viszont abből a tényből, hogy az apa az örökhagyó halála után 13 évig életben volt és az alperes ellen igényt nem támasz­tott, bár ennyi idő alatt a helyzetről felvilágosítást nyerhetett, a fellebbezési bíróság helyesen vonta le azt a következtetést, hogy az apa örökösi nyilatkozata és a hagyaték átadása megfelel az apa valódi akaratának. Minthogy ezek szerint a" kiskorú egész hagyatéka az alpe­rest illeti, a felperesek ennek a hagyatéknak egy részére örökösö­dési igényt nem támaszthatnak. = A törvényes képviselői jogkörben és a saját nevében tett nyilatkoza­tok viszonyára v. ö. a Mjogi Dtár XVI. 37. alatti esetet, mely szerint a gyám

Next

/
Oldalképek
Tartalom