Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

68 Magánjogi Döntvénytár. Abból, hogy a házasság tartama alatt szerzett kereseti ingatlan másodrendű alperes nevén állott, következik, hogy őt illette meg az ingatlan felett a rendelkezési jog, azt tehát a házasság tartama alatt elidegeníthette, s minthogy a kir. Kúria 41. számú teljes-ülési döntvénye szerint a házasság tartama alatt a közszerzemény megállapításának, megosztásánek és biztosításának helye nincs, ez okból a felperes a másodrendű alperessel kötött házasságának tartama alatt sikerrel nem is támadhatja meg a feleségének a kereseti ingatlan szerzésére és elidegenítésére vonatkozó jogügyleteit, a keresetben előadott azon az alapon, hogy a felesége az ingatlan tulajdonát a közszerzeményi igénye megsértésével íratta a saját nevére s azzal jogszerűen nem rendelkezhetett, hanem a felperesnek csupán ahhoz van joga, hogy amennyiben az ingatlan elidegenítésével közszerzeményi igénye sérelmet szenvedett, e sérelmének helyreállítását — a közszerzemény megosztásakor házastársától és attól is, ki ennek rendelkezése folytán rosszhiszeműen szerzett az ingatlanra tulajdonjogot — követelhesse. Az irányadó tényállás szerint a felperes a másodrendű alperessel szemben a házasságuk felbontása iránt indított keresettel jogerősen elutasíttatott; abból pedig, hogy a joggyakorlat a közszerzeményi igény érvényesítését a bontóper folyamatban léte alatt külön keresettel is megengedi, egyáltalában nem következik az, hogy ily közszerzeményi igény, a fenthivatkozott jogelvvel szemben, a házassági bontóper sikertelensége, vagyis a házasság fennállása alatt is érvényesíthető volna. A külön keresettel való érvényesíthetőség elismerése az ily igénynek más anyagi-jogi rendelkezése alá való tartozását semmikép sem jelenti, vagyis a kir. Kúria 41. számú teljes-ülési döntvényében lefektetett az a jogi álláspont, hogy a házasság tartama alatt közszerzemény megállapításának, megosztásának és biztosításának helye nincs, az ilyen külön keresetnél is alkalmazást nyer. Tekintettel pedig arra, hogy a felperes és másodrendű alperes között a házassági kötelék ma is fönnáll, aminek folytán a házasfelek egymással szemben közszerzeményi igényt az anyagi jog szerint az ezidőszerint nem érvényesíthetnek, a kir. Kúria úgy találta, hogy a fellebbezési bíróságnak a kereseti kérelemnek részben helytadó döntése nyilván sérti az anyagi jogot, ezért alperesek felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbzési bíróság ítéletét megváltoztatta s a felperest keresetével egészen elutasította. = Ad I. : A házasság alatti rendelkezési jog elvi elismerése a közszerzemény kötelmi felfogására mutat, a rosszhiszemű szerzés lehetőségére történt