Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

58 Magánjogi Döntvénytár. peresfelek házasságot kötöttek, amelyet azonban a bíróság a. H. T. 77. § a) pontjában meghatározott bontóok alapján a férj hibájából és vétkessényilvánítása mellett 1927. évi december hó 20-án felbontott (Jogerőssé lett 1928. jan. 26.). A «Hitbérlevél» tartalma ekként szól : «Én T. György . .. ha e házasságban feleségem előtt gyermek hátrahagyása nélkül elhalálozom, hitbér címén lekötöm részére minden ingó és ingatlan vagyonomat . . . Ugyanez a hitbér akkor is megilleti feleségemet, ha maradna ugyan gyermekünk, de az vagy azok anyjuk előtt,, mindenesetre azonban özvegységében szintén elhalnának.* A fellebbezési bíróság ezt a szerződést jegyesek között létesült, házasságkötés esetére kötött örökösödési szerződésnek minősítette s mivel a házasság bontás folytán megszűnt, ezt a szerződést hatályátvesztettnek mondotta ki. Az alperes ezt a jogi döntést anyagi jogszabálysértés okából azon az alapon támadja, hogy téves a fellebbezési bíróság ama jogi álláspontja, hogy a jelzett okirat tartalma örökösödési szerződés és hogy a házasságnak bontás folytán való megszűnése következtében a szerződés bontó feltétele beállott volna. Az alperes támadja továbbá azt az indokbeli kijelentést is, hogy a hitbérjuttatás nem volna ajándékozás, mert — véleménye szerint — ez a halálesetre szóló ingyenjuttatás az ajándékozás szabálya alá esik. E panaszok az érdemi döntés szempontjából nem helytállók. Az írott hitbér a házassági vagyonjog önálló intézménye s így helyes a fellebbezési bíróságnak az a kijelentése, hogy a hitbérjuttatás nem ajándékozás, amennyiben a hitbérnek jutalomképpen való felfogása s ingyenessége s ekként az ajándékozási elem kiemelése az írott hitbér kötelezését nem teszi az ajándékozás szabályai alá eső jogügyletté. Adott esetben a felperes e hitbérlevél első részében írott hitbért kötelezett az alperes javára s ezt nem befolyásolja az sem, hogy a fölperes összes ingó és ingatlan vagyonát jelölte meg a hitbér tárgyául. Ez a rendelkezés csak annyiban lett volna hatálytalan, amennyiben kötelesrészt sértett volna. (. . . Mint a fejben II. alatt . . .) Ez a korlátozás az adott esetben, a hitbérlevél első része szerint, abban jelentkezik, hogy az alperes csak akkor követelhette volna az írott hitbér kiszolgáltatását, ha a házasság — gyermek hátrahagyása nélkül — a felperes elhalálozása által szűnt volna meg. A házasságbontás által való megszűnésetehát az adott esetben az írott hitbér kiszolgáltatásának keretén, kívül esik.