Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

40 Magánjogi Döntvénytár. Téves tehát a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a miatt, mert a felperesek atyja a végrendeletet és fiók­végrendeletet megtámadta, a felperesek végrendeleti részesítése hatályát vesztette. = Nem látható be, miért ne ruházhatná fel a végrendelkező a része­sítettől különböző személy megtámadó cselekményét felbontó feltétel hatá­lyával? Az ilyen rendelkezés sem nem tilos, sem nem erkölcstelen. Az, hogy a MTK. jav. 1889. §-a csak a részesítettről szól, természetes, mert megha­gyással csak a részesítettet lehet terhelni. 48. /. Valamely ügylet hatálytalanítására alapul szolgálható kényszernek csak az olyan helyzet tekinthető, amely által a közvetlen fenyegető és a rendes jogvédelmi eszközökkel el nem hárítható súlyos hátrányok folytán a fél szabad akaratelhatározási képességétől meg van fosztva. — //. Az elszámolás önálló, új kötelmi alapot létesít, amit sem a jogalap, sem a számszerűség kérdésé­ben nem lehet újból elbírálás tárgyává tenni és az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásokat — csalás vagy tévedés esetét kivéve — a felek nem érvényesíthetik. (Kúria 1931. jan. 9. P. V. 1119/1929. sz.) Indokok: Az 1926. január 25-én kelt A) alatti okirat tartalma szerint alperes elismerte, hogy a megejtett elszámolás eredményeként felperesnek összesen 45 millió koronával tar­tozik, amely tartozás a J.-féle hagyatéki ügyben felmerült ügyvédi munkadíjkövetelésből, valamint a felperes által az alperes helyett és javára hitelezőinek fizetett tőkékből és al­peresnek nyújtott kölcsönökből keletkezett ; elismerte továbbá alperes, hogy ezenkívül még a felperes és ügyvédtársa javára olyan ügyvédi költség és munkadíj tartozása is fennáll, amelyet az elismert fentebbi kötelezettsége nem érint. Az ezen az okiraton alapuló kereseti igénnyel szemben az alperes kifogása folytán a perben elsősorban az a kérdés igényel elbírálást, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatban fennforog-e az alperes részéről olyan kényszerhelyzet, amely reá nézve a jogügyletet hatálytalanná teszi. (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) Idevonatkozóan helyesen fejtette ki a fellebbezési bíróság, hogy egymagában az a körülmény, hogy az alperes kölcsönökre szorult és így fizetési nehézségekkel küzdött, az ügyleti fel­tételek elfogadhatóságának a helyes megítéléséhez szükséges akarat elhatározás szabadságát nem zárja ki, s hogy ekként

Next

/
Oldalképek
Tartalom