Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 31 1914. évi március 1-én életbelépett építésügyi szabályzat 39. ^-ának arra a rendelkezésére is alapították, hogy az építési engedély feltételei az ingatlan mindenkori tulajdonosát kötelezik. A felpereseknek ez az álláspontja azonban téves, mert el­tekintve attól, hogy ez az építésügyi szabályzat a szóbanforgó ház fölépítése idejében (1908-ban) még hatályban nem volt. az abban az időben irányadó 1894. január 1-én életbelépett építés­ügyi szabályzat pedig ily rendelkezést nem tartalmaz, az idé­zett szakasz szövege («az építési engedély feltételei. . .») el­helyezése (engedélyezési eljárás című fejezetben) arra mutatnak, hogy ez a rendelkezés csupán az építési engedély feltételei be­tartására kötelezi az ingatlan mindenkori tulajdonosát és az nem terjeszthető' ki az építkező egyéb kötelezettségeire. = Az építési szabályzat a konkrét esetben olyan legálobligációt állapít meg, amely csak keletkezésében fűződik az ingatlan tulajdonához, egyebek­ben teljesen a kötelmi jog szabályai alá esik. (V. ö. Szladits, Dologi jog 239. oldal ; a korlátolt dologi jogot kísérő kötelemhez hasonlók a közigazgatási úton felállított legálobligációk ; u. ott : 77. oldal). 32. Aki ingatlanának eladásával mást bíz meg, álta­lában felelős a megbízottjánál: közvetítési díj fizetése iránt tett ígéretéért. (Budapesti kir. ítélőtábla 1930. dec, 23. P. II. 5830/1930. sz.) Indokok : Az az ígéret, hogy a szerződés közvetítése esetére díj fog fizettetni, a szerződés közvetítésének a ténye alapján fizetésre kötelez. A megbízott, mint ilyennek részére tett ilyen fizetési ígé­reten alapuló igény érvényesítésére, — törvényes akadály nem létében — a megbízó jogosult. Az pedig (. . . Mint a fejben . . .). Ezekre tekintettel alaptalanul vitatja az alperes azt, hogy ő sem a felperesnek, sem ennek megbízottjának a közvetítésre megbízást nem adott, sem a közvetítésért díjat nem ígért és alaptalanul vitatja azt is, hogy az ingatlana eladásával meg­bízott leánya által tett fizetési ígéret őt nem köti. = A meghatalmazott ügykörébe tartoznak a meghatalmazás tulajdon­képpeni tárgyával rendszerint összefüggő (vagy éppen azzal szükségképpen együttjáró) jogügyletek és jogcselekmények is ; ennek az elvnek részleges kifejezései pl. : Dt. 3. f. XIX. 130. (gazdatiszt — tüzkárbiztosítás) ; Dt. 4. f. IV. 255. (intéző — jégkárbiztosítás) ; Dt. 4. f. V. 19. (cséplési munkák vezetője — halaszthatatlan rendelkezések); Dt. 4. f. V. 103. (magánjogi társaság ügy­kezelője — rendszerinti cselekmények) stb. Ez a, különösen a kereskedelmi jogban erősen érvényesülő tétel áll nemcsak az ügyek nagyobb csoportjá­nak vitelével kapcsolatos, hanem — mint a most közölt esetben — az egy meghatározott ügyletre szóló meghatalmazás tekintetében is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom