Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

10 Maiján jogi Döntvénytár. kiterjedő hatállyal csak a záloghitelező hozzájárulásával lehet jogügylet útján megszüntetni, elengedni. Ebből az anyagjogi szabályból következik, hogy annak a t énynek, hogy a perben M. Imre és Sz. Ferenc a javukra, azonban az alperes kezéhez fizetendőén megítélt perköltséget még a teljesítési határidőben, azonban az alperesi ügyvéd hozzájárulása nélkül az azokban elmarasztalt felperesnek elengedték, az alperes hozzájárulása hiányában jogi hatálya nincsen, minthogy a fentebb felhívott jogszabályok szerint M. Imre és Sz. Ferenc a javukra az alperes kezéhez fizetendőleg megítélt költségeket az alperes hozzájárulása nélkül a felperesnek el nem engedhették. Ezekből folyik, hogy a felperesnek költségtartozása az alperessel szemben a hatálytalan elengedés alapján meg nem szűnt, az alperes végrehajtási joga a fenti elengedés folytán el nem enyészett. = V. ö. MTK. jav. 900. § : a zálogjoggal terhelt követelést csak a záloghitelező hozzájárulásával lehet megváltoztatni. Hogy az ügyvédnek az ellenféllel szemben megítélt perköltségre az őt saját ügyfelével szemben megillető díjak (és kiadások) biztosítására törvényes zálogjoga van, a Kviria már régebben (Mjogi Dtár XX. 48.1 kimondta. (Ugyanígy : Szladits : Dologi Jog 287. old.) 12. /. A törvényes képviselőnek a kiskorú ingatlanaira vonatkozóan a képviselete nélkül megkötött és az illetékes gyámhatóság által jóváhagyott adás-vételi szerződéshez való utólagos hozzájárulása az ilykép létrejött adás-vételi szerződésben jelentkező hiányt pótolja. — II. Annak az elbírálása, hogy a kiskorú ingatlanának az eladásra szükséges, célszerű vagy indokolt volt-e, a gyámhatóságnak a hatáskörébe tartozik és ezt a bíróság csak abban az esetben bírálhatja felül, ha a kiskorú ingatlana eladása folytán visszteher nélkül köteleztetnék vagy jogokról visszteher nélkül lemondana. (Kúria 1930. nov. 27. P. V. 7163/1929. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben I. alatt . . .), miért is a hozzájárulása folytán joghatályossá vált adás-vételi szerződés érvénytelensége sikerrel nem vitatható. Erre a jogi álláspontra tekintettel a kir. Kúria a peresfelek között vitás azzal a kérdéssel, hogy a kiskorú felperes részére kirendelt gyám, illetve ideiglenes gondnok a 60,410/1915. B. M. számú rendelet értelmében a törvényes képviselő jogállását megszerezte-e és így az ideiglenes gondnok által meg-