Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Tartalommutató. XXIX Lap mérlegelhető az ajándék értékét csökkentő tényezőként sem az elidegenítési és terhelési tilalom, sem a haszonélvezet fenntartása, sem pedig az ajándékozott ingatlanok jövedelméből fedezhető eltartás költsége. (Kúria P. I. 4ö. I. Az a lemenő, aki a szülő részéről ki lett elégítve és lemondott az öröklési jogáról, kiesik az öröklésből s ennek folyamányakép a kötelesrész meghatározásánál az ily lemenőt a neki juttatott értékkel együtt számításon kívül kell hagyni, feltéve, hogy az ő kielégítése nem sértette a többiek kötelesrészét. — II. Ha a lemenő szülőjétől a juttatást e szülője utáni öröklési igényének kielégítéséül elfogadta, akkor ez magában foglalja egyúttal az illető szülő utáni öröklésről való lemondást, s ily esetben nincs szükség a lemondás világos kifejezésére. (Kúria P- I. 7422/1028.) 39 54. I. A haszonélvezet terhe az ingatlan értékének a megállapításánál a kötelesrésszel szemben figyelmen kívül marad, vagyis az átruházott ingatlanok értékét úgy kell megállapítani, mintha haszonélvezet nem terhelné. — IV. Abban az esetben, ha a haszonélvezet engedése nem az örökhagyó tényén alapul, hanem az ingatlant ő is ezzel a teherrel szerezte, a kötelesrész fizetése csak a haszonélvezet megszűntekor esedékes. (Kúria P. I. 1208/1930.) 45 55. I. Az örökhagyónak a kötelesrészében sértett lemenője az özvegyi jog megszorítására vonatkozó jogánál fogva a kötelesrészének kifizetését a vagyont terhelő özvegyi jog ellenére, vagyis ennek megszűnte előtt is követelheti annyiban, amennyiben a kötelesrészén felül fennmaradó vagyon jövedelme az özvegy illő eltartására elegendő, aminek megállapításánál figyelembe jön az özvegy saját vagyonának jövedelme is. — II. Az a körülmény, hogy az örökhagyó végrendeletében az egész hagyatékra kiterjedő haszonélvezetet rendelt az özvegy javára, nem akadálya annak, hogy a felperesek a kötelesrészüknek az özvegyi jog alól való mentési sítését a megszorítás jogánál fogva követelhessék. (Kúria P. I. 4724/1929.) 45 78. I. A kötelesrész szempontjából nincs döntő súlya annak, hogy az adott hozományt a szülő többévi takarékossága eredményeként apró részletekben gyűjtötte össze. — II. A hozomány egész összegében akkor is számításba veendő, ha a szülő életbiztosítás útján jutott a hozományi tőkéhez, s így azt apró részletek befizetése ellenében kapta, melyek a szokásos ajándékozások mértékét nem haladták meg. (Kúria 98. I. Az a jogszabály, hogy az a leszármazó, aki az ajándékozási jogügylet létrejötte után kötött házasságból született, az elajándékozott vagyonból kötelesrészt vag> annak kiegészítését nem követelheti, nem alkalmazhatók arra az esetre, ha mind a megajándékozott, mind a kötelesrészes az örökhagyó gyermeke. — II. Az öröklés tekintetében az örökhagyónak különböző házasságaiból származó gyermekei között különbség nincs. — III. Ennélfogva a korábbi házasságból származó gyermek a későbbi házasságból származónak kötelesrészéért akkor is felelős, ha a kedvezményezés a későbbi házasságkötése előtt történt, (Kviria P. I. 2473/1929.) 77 5983/1928.) 29 P. I. 109/1929.) 59