Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 131 különvagyon. A perbeli adatok szerint a felperes ezt, valamint a saját hadikölcsönkötvényéből szintén 3000 korona értéket a házassági életközösség fennállása alatt az 1918. évben szerzett prónaifalvi ingatlanok vagyonváltságának kiegyenlítésére fordította. (. . . Mint a fejben III. alatt . . .). A kir. Kúria a peres felek teljesen egyenértékű eme különvagyonát a közszerzemény kiszámításánál egyszerűsítés okából teljesen figyelmen kívül hagyta. De figyelmen kívül hagyta azért is, mert a jelzett összegű hadikölcsönkötvények alig számbavehetó' értéket képviselnek s így azok valójában veszendó'be mentek, mihez képest azok a közszerzemény kiszámításánál számolási értékként nem jöhetnek figyelembe. A jelzett kötvények felhasználása sem történt kizárólag a felperes érdekében s ekként a közös teher kiegyenlítéseként azok a vagyonváltság kifizetésekori értékben amúgy is levonásba volnának hozhatók. A felperes által vitatott fó'szerzó'ségról sem lehet az adott esetben szó, mert (. . . Mint a fejben IV. alatt . . .) ami az adott esetben nem forog fenn, mert a felperes a perbeli adatok szerint intézői állását éppen a házasság okából hagyta el. (. . . Mint a fejben V. alatt . . .). = Ad I. : Az értéktöbbleti elv ismét uralkodónak mondható a Kúria gyakorlatában. V. ö. Mjogi Dtár XXIII. 51., 65., 108., valamint a következő esetet. — Ad IV—V. A honorácior fogalmára újabban 1. Jogi Hirlap I. 820., 1204., II. 691. 161. Közszerzeményi vagyonról a házasság ideje alatt nem lehet szó, csak a szerzeményi közösség megszűntekor meglevő vagyonban mindegyik házastárs különvagyonának és az adósságoknak levonása után fennmaradó vagyonérték lévén a közszerzemény. (Kúria 1931. júl. 1. P. VI. 7774/1929. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság közbenszóló ítéletének megállapítása szerint a kérdéses kocsmaépület az alperesnek és feleségének közös tulajdona, az arra vonatkozó bérleti szerződésre nézve pedig a feleség hozzájárulásának vizsgálatát azért nem tartotta lényegesnek, mert a közszerzeményi vagyon felett a rendelkezési jog a férjet illeti. Ez a megállapítás az anyagi jogot sérti. Mert ( . . . Mint a fejben . . .). Nem foghat helyet ennélfogva az a megállapítás sem, hogy a közszerzeményről a férj egymagában is jogosult rendelkezni, mert közszerzeményról ezidőszerint H. Mihály és 9*