Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 119 ingatlan hasznait minden ellenérték nélkül élvezné, ez pedig a méltányossággal ellenkeznék. Ezen tőke után 1927. június 10-tól csupán 5% kamatot lehetett megítélni, mert az alperes szerződéses kötelezettsége lényegileg nem pénztartozás, hanem tartozás-átvállalás, márpedig az 1923 : XXXIX. tcikk 1. §-a értelmében csupán pénztartozás teljesítésének késedelme vonhatja maga után az ott megjelölt kártérítést. Nincs támadás a fellebbezési bíróság ama megállapítása •ellen, hogy az alperes a szerződésben kifizetett gyanánt nyugtatott 20.000,000 korona vételárrészletből még 153 P 41 f-rel hátralékban van ; ez az összeg és 5 °/0 késedelmi kamata tehát feltétlenül megfizetendő, illetve a tehermentesítés igazolásáig letétbe helyezendő. Ezek a letétek pedig a felperest akkor illetik meg, amint az általa elvállalt tehermentesítés megtörténtét igazolja. = Ad I.: A tartozás átvállalására irányuló megállapodást a MTK. jav. 1237. és 1238. §-ai szabályozzák, lényegileg a fenti döntésban kifejtettekkel azonos értelemben. — Ad II. : A vevő késedelmével a kötelem mindenesetre pénzbelivé alakult át (akár akként, hogy — a Kúria konstrukciója szerint — az eredeti vételártartozás éledt fel, akár pedig akként, — s ez a MTK. jav. álláspontjának megfelelő megoldás — hogy a vevő az eladóval szemben a jelzálogos hitelező kielégítésére köteles). 146. Az ingatlan eladója, ha a vevővel szemben az ingatlant terhelő jelzálogjog törlésére kötelezettséget vállalt, törlési perrel akkor is felléphet, ha az ingatlannak már nem tulajdonosa. (Kúria 1931 jún> 8< P- y 8132/1928. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság a felperest azért utasította él törlési keresetével, mert mint nem telekkönyvi tulajdonos törlési kereset indítására nem volt jogosítva ; megállapítván egyúttal, hogy kötelmi alapon a jelzálog törlésére alkalmas okirat kiadása iránt az alperes ellen keresettel felléphetett ugyan, ámde ily okiratot az alperes az ingatlan későbbi tulajdonosának utóbb már kiszolgáltatván, két törlési okirat kiadására a jelzálogos hitelező nem kötelezhető. A fellebbezési bíróságnak ez az álláspontja azonban téves. A telekkönyvi rendtartás 155. §, illetve a 947/1888. I. M. számú rendelet 9. §-a értelmében a nyilvánkönyvi tulajdonos az ingatlanára bekebelezett zálogjog elenyészte esetében annak kitörlése végett keresetet indíthat. Ezt a kereseti jogot azonban nem lehet akként értelmezni, hogy kizárólag az ingatlan nyilvánkönyvi tulajdonosát illetné meg, hanem a rendelet idézett helye