Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Ta rtalommutató. XI Lap mutatásához abban az esetben, ha a megrendelő nem azonos az ábrázolt személlyel, az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges. — II. Ha a napilap valamely, a közéletben sze­replő személy arcképét a működésükről, valamely szereplé­sükről, avagy ténykedésükről szóló cikk kíséretében közli, az élet mai felfogása szerint feltehető, hogy ily esetekben a fénykép közlése ellen az illető közéleti egyéniségnek nincs kifogása. — III. Ha azonban az arckép oly beállítást tartal­mazó cikk keretében tétetik közzé, amely az ábrázolt sze­mélyre nyilván bántó és lekicsinylő : akkor már kizártnak kell tekinteni, hogy az ábrázolt személy az arckép közzététe­léhez hozzájárult. — IV- A Sztj.-be ütköző vétségekre nem alkalmazhatók a sajtótörvénynek a felelős szerkesztő foko­zatos felelősségére vonatkozó szabályai, hanem az általános jogi elvek. — V. Jogi személy nem követhet el vétséget, hanem a vétséget csak azok a természeti személyek követik el, akik a jogi személy nevében szándékosan vagy gondat­lanul eljártak. — VI. A felelős szerkesztő a lapban elkövetett szerzői jogbitorlás vétségéért akkor felelős, ha a tőle meg­kívánható képzettség és gondosság mellett megállapíthatja, hogy a közlemény a Szjt. valamely tilalmába ütközik. (Kúria P. I. 3647/1928.) 7 100. I. Szerzői jogi védelemben csak oly művek részesülhetnek, amelyek valamely szellemi munkának önálló termékei, s amelyek valamely gondolatnak bizonyos eredetiségét és személyes jelleget magánviselő egyéni alakban való kifeje­zései. —• II. Ez utóbbi szempontból azonban magának a, gondolatnak nem kell önállónak lenni, mert más által már megtestesített gondolatnak újabb egyéni feldolgozása esetén is védelemben részesülő mű állhat elő. — III. Valamely már létező gépnek vagy gépalkatrésznek oktatás céljára való megrajzolásában is önálló egvéni szellemi munka nyilvá­nulhat meg. (Kúria P. I. 277/1930.) 78 150. A felelős szerkesztő a szerzői jog bitorlásában csak akkor vétkes, ha tudott a bitorlásról, avagy ha az eset körül­ményeiből következtethetően a hivatásával járó képzett­ségnél fogva a tőle megkívánható gondosság kifejtése mel­lett észlelnie kellett, hogy a cikk bitorlást tartalmaz. (Kúria P. I. 1110/1929.) 125 194. I. Az, akire a szerző a szerzői jogot átruházta, a szerző bele­egyezése nélkül a művön változtatást nem végezhet, kivéve amikor az élet felfogása szerint feltehető, hogy ahhoz a szerző hozzájárulását meg nem tagadja. — II. Jogi szemé­mélyek ugyanis nem követhetik el a bitorlás vétségét s bün­tetéssel nem sújthatok, hanem csak azok a természetes sze­mélyek, akik a jogi személy nevében eljártak. (Kúria P. I. 4065/1929.) 158 • * Bányajog. 119. I. A kőszén az ingatlanok alkotórésze, ami — eltekintve a bányajog szabályaitól — a tulajdonjog szempontjából az ingatlannak sorsát követi. — II. Nincs kizárva, hogy a kőszénkutatáshoz, kőszénbányanyitáshoz és a kőszénkiak­názáshoz való jog az ingatlan átruházásakor az ingatlan

Next

/
Oldalképek
Tartalom