Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 97 a korábbi perek költsége alól a felperesek nyilvánvalóan mente­sülhettek volna. Az anyagi jog szerint ugyanis (... Mint a fejben I. alatt ...). A nem vitás tényállás szerint a felpereseket a vagyonközös­ség megszüntetése iránti perben nem az alperes képviselte ; és mert a felperesek nem állították s még kevésbbé bizonyították a jelen perben azt, hogy akár a periratok rendelkezésrebocsátá­sával, akár perbeli képviselőjük útján az alperest vagy a vevőket még a szerződéskötés előtt tájékoztatták volna a felől, hogy a perben a közösséget nem csupán az épület és telek természetben való megosztásával, hanem bírói árverés útján leendő eladás mellett is kérték megszüntetni, továbbá, hogy a természetbeni megosztást az ottani alperesek és a perbevont egyik hitelező elle­nezte és végül, hogy a perbe nincs is minden jelzálogos hitelező bevonva ; kétségtelen, hogy a vevők a per lefolytatását még abban az esetben is jogosultak lettek volna megtagadni, ha a folyamatban lévő per átvállalására a felperesek által kívánt módozat szerint vállaltak volna kötelezettséget. Nem tehető fel ugyanis, hogy a per anyagának kellő meg­ismertetése esetén az ügyvéd alperes ennek elhallgatása mellett a per átvételének a kikötésére a vevőkkel szemben vállalkozzék ; és az sem, hogy a vevők ilyen kötelezettséget annak a veszélynek a felismerése ellenére is vállaltak volna, hogy abban az esetben, ha a közösség árverés útján szűnik meg, esetleg nemcsak az álta­luk megvett ingatlantól esnek el, hanem az árverés eredményé­hez képest olyan kárt is szenvedhetnek, amelynek megtérítésére az eladókkal szemben az igényük az elvállalt kötelezettségnél fogva meg nem áll. Viszont (. . . Mint a fejben II. alatt . . .) A felperesek a köte­lező közlés elmulasztásában megnyilvánuló megtévesztő maga­tartásuk folytán tehát a vállalt kötelezettség teljesítését (a per átvételét és folytatását) az adott esetben a vevőktől jogszerűen kikötés esetén sem igényelhették volna. A kifejtettek értelmében tehát, miután a per átvételének feltétlen kikötése az adott esetben szükségképpen nem járhatott a felperesek javára azzal a következménnyel, hogy a vevőket a per átvételére és lefolytatására sikerrel szoríthassák, ennek az a további következménye, hogy a vagyonközösség megszünte­tés iránti per költségeit az erre irányuló második perben a fel­peresek bírói jogsegéllyel a vevők terhére nem tudták áthárítani, a jelen perbeli felek közti viszonyban végeredményben szintén nem az alperes, hanem elsősorban a felperesek közlés körüli mulasztásának közvetlen eredménye és mint kár, bekövetkezett volna az alperes mulasztása nélkül is. Magánjogi Döntvénytár. XXIV. ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom