Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)
SS Magánjogi Döntvénytár. 112. Ingó dologra vonatkozó, jogügyleten alapuló kézi zálogjog akkor keletkezik, ha a felek abban megegyeznek és a zálogul lekötött ingó a hitelező birtokába ténylegesen átadatik vagy esetleg a tényleges átadást helyettesítő jelképies átadás történik, feltéve, hogy az utóbbival kapcsolatban olyan cselekmények is foganatosíttatnak, amelyek a tulajdonos részéről az ingóval való szabad rendelkezés megszűntét és a hitelező részéről az azzal való rendelkezés lehetőségét — mások által is felismerhetően — eredményezik. (Kúria 1931. febr. 13. P. V. 1510/1929. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben . . .). Ugyanez áll valamely pénzintézet által kezelt értékpapírokra nézve is, amelyeket a tulajdonos, mint adós, a hitelezőnek kézizálogul lekötni kíván. A fellebbezési bíróság jogi álláspontja szerint, mivel a perben harmadik személy letéti kezelésében, bírlalatában lévő, részint bemutatóra, részint névre szóló értékpapírok kézizálogul való lekötéséről van szó, az adott esetben jelképies átadás dologi jogi hatállyal csak olyan, a szóbanforgó értékpapírokról kiállított eredeti letétjegy, mint az azokat dologi jogi hatállyal helyettesítő okirat tényleges átadásával történhetett volna, amelynél fogva a hitelező felperes az értékpapírok feletti kizárólagos rendelkezhetés helyzetébe jutott volna. Ámde oly okirat, melyben a P. Bankban elhelyezett értékpapírok iránti igény olymódon volt volna megtestesítve, hogy ez az igény a letéti jegy bírlalásától és felmutatásától lenne feltételezve, ki nem állíttatott, hanem miként a 7. sorszámú bűnügyi iratok közt R. Károly vallomása mellett található eredeti «letéti kivonat» címfelíratú jegyzékből kitűnik, a bank a nála elhelyezett értékpapírokról J. Gézáné részére csupán egyszerű jegyzéket készített és adott át, amelynek a puszta másolata jutott ezután a felperes birtokába az általa nyújtott kölcsön s illetve az erre vonatkozó okirat szerkesztése alkalmával. Ilyen körülmények között annak a megítélésénél, hogy az idézett jogszabály értelmében felperes szerzett-e joghatályosan kézizálogjogot a bankban elhelyezett, de az ő tényleges birtokába nem került értékpapírokra, teljesen közömbös az, hogy az azokról kiállított eredeti letétkivonat a kézizálogszerződésre vonatkozó megállapodás alkalmával a felperesnek át nem adatott. = V. ö. MTK. jav. 844. és 449. §-ai. /