Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

78 Magánjogi Döntvénytár. vagyontalanul halt meg, az alperestől mint megajándékozotiól kötelesrészt igényelnek. (. . . Mint a fejben I. alatt . . .), a jelen esetben nem alkalmazható, mert úgy a megajándékozott, mint a felperesek az örökhagyó gyermekei. (. . . Mint a fejben II. alatt . . .) és így az alperes a felperesek mint mostoha testvéreivel szemben nem hivatkozhatik arra, hogy a közös örökhagyó őt a felperesek anyjával kötött házasságát megelőzően kedvezményezte. Ezek szerint tehát a felpereseket a kötelesrész megilleti. = A kivételt indokolja a család körén belül megadományozottaknak általában szigorúbb felelőssége. 99. /. Neje özvegyi jogát végrendelettel a jászkun férj is korlátozhatja, de ez a korlátozás nem terjedhet a szükséges lakás és az illő tartás mértékén túl. — 27. Az özvegy saját vagyonának jövedelme az illő tartás meghatározásánál figyelembe jön ugyan, de csak a tartást kiegészítő tényezőként, tehát az özvegyi tartás magára az özvegy vagyonának jövedelmére nem szorítható, hanem azt elsősorban és főként a hagyatéknak kell viselnie. (Kúria 1931. jan. 9. P. I. 7660/1928. sz.) = Ad I. : A jászkun özvegyi jogra az országos jog alkalmazandó : PHT. 572. sz. E. H., Mjogi Dtár XVII. 76. — Ad II. : Mjogi Dtár X. 178. : számbaveendő az özvegy saját jövedelme is. — A most közölt döntés fogalmazása nem pontos, mert ennek alapján nem határozható meg, hogy milyen mértékben keJl az özvegy saját jövedelmét figyelembe venni, ha ez az egész illő tartás fedezésére elegendő volna. 100. /. Szerzői jogi védelemben csak oly müvek részesülhetnek, amelyek valamely szellemi munkának önálló termékei s amelyek valamely gondolatnak bizonyos eredetiséget és személyes jelleget magán viselő egyéni alakban való kifejezései. — 27. Ez utóbbi szempontból azonban magának a gondolatnak nem kell önállónak lenni, mert más által már megtestesített gondolatnak újabb egyéni feldolgozása esetén is védelemben részesülő mű állhat elő. — 277. Valamely már létező gépnek vagy gépalkatrésznek oktatás céljára való megrajzolásában is önálló egyéni szellemi munka nyilvánulhat meg. (Kúria 1931. febr. 20. P. I. 277/1930. sz.)