Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

68 Magánjogi Döntvénytár. a világháború a szerződés kötésekor már negyedik éve folyt s erre való tekintettel felperes csak a maga kockázatára hagyhatta számításon kívül a hadikölcsönkötvények értékének bekövetkezhető csökkenését, avagy elvesztését, másrészről a felperes az iratok szerint nem is állította, hogy az alperes ilyen esetre a felperesnek kártérítést kötelezett volna. Olyan jogszabály pedig nincs, amelynek alapján felperes a fizetésül kívánt és elfogadott hadikölcsönkötvények elértéktelenedéséből őt, mint tulajdonost ért kárt a hadikölcsönkötvénnyel fizető alperesre átháríthatná. Ellenkezően a jogszabály az, hogy a (... Mint a fejben I. alatt...). A hadikölcsönkötvénnyel történt fizetés nem a kötvényben megtestesített követelés engedményezése — miként ezt felperes kívánja tekinteni — s ez alapon sikerrel nem vitatható az alperes szavatossága, mert (. . . Mint a fejben II. alatt . . .). = Ad II.: Fizetésképen adott magánpénzintézeti betétkönyvbe foglalt követelés valódiságáért és behajthatóságáért a fizető felelős. (Dt. 3. f.. XIV. 9.) 90. /. A társtulajdonosok oly megállapodása, melylyel az ingatlannak természetben kijelölt részeit juttatják egymásnak tulajdonul, — eltekintve a társasháztulajdon intézményétől — hatálytalan. — II. Ilyen megállapodás csupán a birtoklás kérdésének ideiglenes rendezését jelenti. (Kúria ml márc> 5_ p_ y 2078/1929. sz.) = A természetben kijelölt részek ((tulajdonul juttatását* tartalmazó megállapodás több, mint a birtoklás kérdésének rendezése. Az állandó gyakorlat szerint ehhez az a joghatás is fűződik, hogy a tulajdonközösség meg. szüntetésekor a társak egymással szemben kötelmileg a végbement felosztáshoz kötve vannak. (Dt. 4. f. II. 180., Mjogi Dtár VI. 136., XI. 202., XVII. 31.; kivéve, ha a megállapodás kifejezetten ideiglenes jellegű volt: Mjogi Dtár VII. 207.) Sőt az ilyen felosztás, ha azt a felek foganatba vették, a bir. tokkal megerősített jogcím védelmében is részesül : 1. a 88. sz. esetet.) 91. Az olyan szerződés, melyben ingatlan vevője maga mellé vevőtársat vesz, nem ingatlanelidegenítés. (Kúria 1931. márc. 24. P. V. 234/1930. sz.) Indokoh : Az alperesek a T. cégtől megvettek egy 28 magyar (1200 négyszögöles) hold ingatlant, magyar holdanként 960 P vételárban. A szerződés 2. pontja szerint alperesek a vételárból aláíráskor 30.000,000 koronát fizettek ki, 1926. október l-ig pedig' 150.000,000 koronát voltak kötelesek megfizetni. Az ezenfelül eső hátralék a szerződés szerint az ingatlan terhe marad.