Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

86 Magánjogi Döntvénytár. s miután ilyértékű vagyon jövedelme nyilvánvalóan a felperesekhez hasonló társadalmi állású és viszonyú egyének eltartását sem fedezi, a felek közt létrejött ellátási szerződés lényegileg visszterhes jogügyletnek tekintendő. Alaptalan ennélfogva a felpereseknek az a támadása, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn a felek közti jogügyletet nem minősítette ajándékozási szerződésnek. (... Mint a fejben III. alatt . . .) = Ad I. : Az ilyen ügylet (a német irodalomban kialakult műszóval) kettős típusú vegyes szerződés (v. ö. H. Hoeniger, Die gemischten Vertragé in ihren Grundformen, 1910. Leipzig), melyre — az uralkodó nézet szerint — a benne szereplő szolgáltatási fajoknak (itt az adás-vételnek és az ellátási szerződésnek) szabályai kombináltan alkalmazandók. L. a fenti 43. sz. esetet is és ennek jegyzetét. — Ad II. : Ugyanígy : Mjogi Dtár X. 73. — Ad III. : Hogy hálátlanság miatt az ingyenes ellátási szerződést hatálytalanítani lehet, azt a Kúria már kimondta fent 36. sz. alatt közölt ítéletében. Alig indokolható azonban a visszterhes ellátási szerződés hatálytalanítása az ítéletben körülírt vétkes magaviselet alapján. A MTK. jav. 1470. §-a hasonló okokból csak az életjáradékra átváltoztatást ismeri. 87. Az a körülmény, hogy az alperes érvénytelen vagy színleges szerződés alapján birtokol, nem alkalmas a tilos önhatalommal, lopva vagy praecario történt birtokbahelyezkedés megállapítására. (Kúria 1931. febr. 13. P. V. 2390/1930. sz.) = A határozat — a birtokvédelem alapgondolatának megfelelően — kizárja a petitórius kérdéseket a sommás visszahelyezési perből. (V. ö. ezzel szemben a budapesti ítélőtáblának fent 14. sz. alatt közölt határozatát.) 88. A bírói gyakorlat értelmében a bár telekkönyvönkívüli, de korábbi, birtokban levő jogszerzővel szemben a későbbi telekkönyvi szerző, ily tények tudatában tulajdonszerzését illetően rosszhiszeműnek tekintendő, ennélfogva a jóhiszemet nélkülöző telekkönyvi tulajdonszerzésre a korábbi szerzővel szemben jogokat nem alapíthat és így az egyébként telekkönyvi tulajdonaként bekebelezett ingatlan birtokbaadását sem igényelheti. (Kúria 1931. febr. 25. P. V. 2477/1929. sz.) Indokok : Az az ingatlanrészlet, amelynek birtokbaadását a felperes keresetében igényli, a felperes jogelődei : F. Jónás és neje úgy az alperes és férje G. Géza közt az ingatlanaik természetben történt megosztása alkalmával létrejött megállapo-