Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)
58 Magánjogi Döntvénytár. mert ez esetben is viseli a felperesek ügyletkötésének kockázatát. Ellenben ha az említett felelősségvállalás a szerződésben nincs s ilyen felelősség bekövetkezésére alperes nem is számíthatott, úgy a felperesek harmadik személlyel későbben kötött ügylete nem ád alapot az utóbbi folytán előállott kár követelésére. Helyesen fejtette ki a fellebbezési bíróság, hogy a peresfelek között létrejött A) alatti szerződésben nincsen szó arról, hogy alperes a felperesek ügyletkötéséből eredő kárt magára vállalja. Abból pedig, hogy a felpereseknek M. Hubertinéval kötött birtokvétele, a 12. sorszám alatt általuk csatolt D) alatti szerződés szerint, 1926. október 3-án történt, nyilvánvaló, hogy erről nem tudhatott alperes az A) alatti 1926. augusztus 18-án kelt szerződéskötésekor. Helyesen fejtette ki a fellebbezési bíróság, hogy abból, hogy felperesek az alperest esedékesség előtt több ízben figyelmeztették, miszerint a vételárrészletet pontosan fizesse meg, ellenesetben felelőssé teszik a kárért, felperesek kárkövetelési jogot nem származtathatnak, mert ez a felperesek egyoldalú nyilatkozata s ha alperes a kártérítést el nem vállalta, ez alapon nem lehet alperesre kártérítési kötelezettséget róni. Ezekre tekintettel a fellebbezési bíróság nem sértett eljárási szabályt azzal, hogy gróf M. Félixet a foglaló elvesztésére tanuként ki nem hallgatta, mert ennek a fentiek folytán jelentősége nincs s nem sérti az anyagi jogot, sőt annak megfelel a fellebbezési bíróságnak az a döntése, mellyel a szóbanforgó 8000 pengő kárkövetelést elutasította, illetve vonatkozóan az elsőbíróság végítéletét helybenhagyta. = Ad I. : A hitelezőt megnyugtató magatartás utalás arra, hogy az adós számít a késedelem rendkívüli következményeire ; a hitelezőnek erre alapított bizalmát védi a jog azzal, hogy az adóst a rendkívüli kárért is felelőssé teszi. — Ad II. : V. ö. Grosschmid, Fejezetek I. kötet 710. oldal («damnositási közvetettség*). 43. I. A jelzálog külön bejegyzés nélkül nem szolgál fedezetéül sem a törvényes kamaton felül esetleg kikötött magasabb kamatnak, sem a követelésnek a személyes adós ellen való behajtásával felmerült költségnek. — II. A dologi adósság csak kielégítéstűrési kötelezettséget és nem személyes fizetési kötelezettséget állapít meg. (Kúria 1930. febr. 14. P. V. 5168/1929. sz.)
