Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

m Magánjogi Döntvénytár. alperesnek a felesége távozásától ennek elhalálozása időpontjáig mik voltak a kereseti és vagyoni viszonyai és ezekhez képest a felperes leánya az alperestől milyen tartást igényelhetett. = Az I—Ili. alatti tételek megfelelnek a MTK. jav. álláspontjának : a házastárs az eltartás kötelessége tekintetében a rokonokat megelőzi (227. § 2. bek.). Ennek az elvnek részleges nyilvánulásai voltak már : Mjogi Dtár I. 68. (a szülő tartási kötelessége a leány házasságának megszűnése után) ; III. 264. (a tartási kötelesség csak a férjhezmenetelig tart; ugyanígy Oaár V. a Fodor-féle Magyar Magánjogban IV. 704.). — Ad IV. : A Kúria a jogérvényesítéssel való késlekedésnek a tartási igényre nézve felállított következményeit (Dt. 4. f. V. 189. ; Mjogi Dtár VI. 135., 231., X. 60., 60. (PHT. 471, sz. E. H.), XI. 119., 137. stb.) erre a megtérítési követelésre a jelen esetben nem alkalmazta. 38. Az, hogy a károsított személy könyörületből vagy rokoni jóindulatból eltartásban részesül, nem érinti a károkozó személy kártérítő kötelezettségét. (Kúria 1930. febr. 25. P. VI. 5032/1928. sz.) =•- A kártérítés-jellegű tartási kötelezettségnek ez a következménye levezethető az eddigi gyakorlatnak abból a tételéből, hogy ilyen esetben «a jogellenes cselekmény okozta kár teljes megtérítései) követelhető : 1. Mjogi Dtár XXI. 42. és az ott idézetteket. 39. /. Az eladó, ingatlan eladása vagy elcsen'élése esetén, köteles az ingatlannal kapcsolatos jogokról a szükséges felvilágosításokat a valóságnak megfelelően megadni. — 77. Ha az eladó elhallgatta, hogy a szerződéskötés idején ellene támaszfal építése iránt közigazgatási eljárás volt folyamatban és a közigazgatási hatóság a vevőt a támfal felépítésére kötelezte, az eladó a vevőnek ezzel kapcsolatos költségeit megtéríteni tartozik. —III. A Kúria a perben csatolt két adás-vételi szerződésnek címzett okirat tartalmából, az azonos vételárból, az egyik szerződésben vevőként szereplő félnek a másik szerződésben vállalt tehermentesítési kötelezettségéből megállapítható, hogy a két okirat egy egységes csereügyletet takar. (Kúria 1930. febr. 14. P. V. 99/1928. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) Abból a tényből tehát, hogy az alperesek a perbeli szerződések megkötése idején (1924. szeptember 1. és 2.) ellenük a támaszfal felépítése iránt folyamatban volt közigazgatási eljárást a felperes előtt elhallgatták, a fellebbezési bíróság