Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 39 szolgált fedezetül és miután az alperes a H. Zsófia ellátásáról való gondoskodásra már a H. Zsigmond hagyatéki ügyében az ó' közreműködésével kötött pótegyességben is vállalkozott, az F) alatti szerződés lényegében ingyenes vagyonjuttatás, miért is a fellebbezési bíróság az 1928 : XII. tc. 28. §-ának 2. és 3. bekezdésére tekintettel jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest annak tűrésére, hogy a felperes magát a 15. § alapján átértékelt összegben megállapított lejárt követelésére a jelzálogul szolgáló ingatlanra vezethető végrehajtás útján kielégíthesse. Az ingatlan értéke V. Ferenc.szakértő véleménye szerint 1918. augusztus 10-én, amikor H. Zsófia azt az alperesre átruházta, H. Zsófia haszonélvezetével terhelten 9086-56 P volt, míg az alperes maga 24. sorszám alatt fekvő különiratában az értéket 8816 P-re tette. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban e tárgyban előterjesztett új tényállításai és bizonyítékai a Pp. 535. §-a értelmében figyelembe nem vehetők. A fellebbezési bíróságnak az alperes által a javára szóló vagyonátruházással szemben felszámítható tételekre vonatkozó döntése úgy az alaki, mint az anyagi jognak megfelel és jogszabálysértést e részben a fellebbezési bíróság azzal sem követett el, hogy az alperes számadását teljes terjedelmében határozatának alapjául elfogadta és annak adataira tekintettel, az alperes szükségtelenné vált eskürebocsátását mellőzte. Amennyiben pedig a vagyonátruházás terhére írható tételek összege a fellebbezési bíróság által megállapított 1160 P helyett az alperes felülvizsgálati kérelmében kívánt 2160 P-ben vétetnék is számításba, a felperes követelésének a fellebbezési bíróság által alkalmazott átértékelése az ingatlan értékére és a per többi adatára tekintettel, a kir. Kúria megítélése szerint is megfelelő. = A döntés az osztályegyezségnek deklaratív felfogását tükrözi vissza. Nem áll ezzel ellentétben Mjogi Dtár V. 13., mely szerint az osztályegyezség megtámadható, ha alapját érvénytelen végrendelet képezte, mert akarathiányok esetén a «megállapítási ügylet» is megtámadható. (így a német irodalomban uralkodó felfogás is ; 1. Tuhr : Der Allgemeine Teil des Deutschen Bürgerlichen Rechts, II. 2., 247 sk. old.) 27. Ha a haszonbérleti szerződés tüzetesen felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a haszonbérbeadónak joga van a haszonbérleti viszonyt egyoldalúan felbontani, akkor a haszonbérlőnek oly — bár a szerződésben tilalmazott — magatartása miatt, mely nincs felbontási okként a haszonbérleti szerződésben felsorolt felbontási okok között felemlítve, a haszonbérbeadó a szerződést nem bonthatja fel,