Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 27 semmiféle joglépést nem tett, alpereseket a jogügylethez való ragaszkodásáról nem értesítette, őket a szerződés teljesítésére fel nem hívta, kártérítésre vonatkozó igényét velük nem közölte, hanem ingatlanát, alperesek értesítése nélkül, rövid időn belül, 1925. évi ápril havában már E. Ferenc és feleségének eladta, a fellebbezési bíróság helyesen következtette azt, hogy peresfelek az A) alatt csatolt okiratba foglalt jogügylettől kölcsönös megegyezéssel léptek vissza. Ennélfogva felpereseknek a fellebbezési bíróság ítélete ellen a jogügylettől való kölcsönös visszalépés megállapítása miatt emelt panasza nem is alapos. A kir. Kúria a P. V- 9196/1926/13. számú feloldó végzésében kifejtett álláspont szerint az esetben, ha valónak bizonyul az, hogy alperesek egyoldalúan, alapos ok nélkül léptek vissza a felperesekkel kötött kereseti jogügylettől s visszautasították a felperestől felajánlott teljesítést, minélfogva ezek kénytelenek voltak az elidegenítés tárgyát tevő ingatlant, alperesekkel szemben kifejezett fenntartással, másoknak olcsóbban eladni, á felpereseknek az alperesek a szerződés megszegéséből előállott károsodásaiért elégtétellel tartoznak s nem kívánhatják, hogy felperesek tőlük elsősorban a szerződés teljesítését szorgalmazzák. E jogi álláspont folytán e kártérítés iránt indított perben döntő jelentőségű kérdéssé kétségtelenül az vált, hogy alperesek ok nélkül egyoldalúan léptek-e vissza a kereseti jogügylettől. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság által eljárási szabálysértés nélkül megállapított s a Pp. 534. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a peresfelek kölcsönös megegyezéssel léptek vissza az A) alatti okiratba foglalt jogügylettől, felpereseknek az alperesek egyoldalú jogellenes elállására alapított kárkereset mindenkép alapját vesztette, ezért a fellebbezési bíróságnak a keresetet elutasító döntése az anyagi jogot nem sérti. = Elállási jog hiányában az elállás a kötelezettség teljesítésének megtagadását jelenti, amihez viszont a szolgáltatás lehetetlenné válásának következményei fűződnek. Ilyenkor kétoldalú szerződésnél, ha az adós vétkes, a hitelező nemteljesítés miatt kártérítést követelhet vagy elállhat az ügylettől. Minthogy az elállás csak nyilatkozattal történhetik, helyes a döntésnek az az állásfoglalása, hogy az eladónak nem volt joga az ügyletet egyszerűen az ingatlan eladásával «lebonyolítani». 20. Az eladó a vételár megfizetését méltányos idő elteltével akkor is követelheti, ha a fizetés idejének megválasztását a felek, a vevő érdekében, a vevőre bízták.