Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

XVIII Tartalommutató. Lap tatja kifejezésre. — II. A nőnek magánjogi csábításból folyó kártérítési igénye per útján való érvényesítés után oly vagyonjogi követelés, amely keresetileg való érvényesítés által már öröklés tárgya lehet. (P. III. 4935/1929.) 130 90. A végrehajtási törvényben előírt joglépések igénybevételéért a kérelmező kártérítési kereset alá csak akkor vonható, ha bizonyítást nyer az, hogy a végrehajtási cselekmény elrendelésére vagy foganatosítására a kérelmezőnek oly jogellenes cselekménye vagy mulasztása szolgáltatott okot, amely a magánjogi szabályok szerint már magában véve is kártérítési kötelezettséget von maga után. (P. V. 5545/1928) 132 102. I. A kártérítési jognak a II. T. 3. §-ában foglalt korlátok között való szabályozása nem zárja ki azoknak a jogi tételeknek az alkalmazását, amelyek az eljegyzéstől való visszalépés tényétől különböző jogalapon, az idézett szakaszban megállapítottnál nagyobb terjedelemben keletkezett kár érvényesítése esetében irányadók. — II. Ha a vőlegény súlyos betegségét, melyről tudomása volt, az eljegyzéskor elhallgatta, ezzel a magatartásával a menyasszony személyiségi jogát jogellenesen és vétkesen megsértette. (P. III. 5414/1929.) 139 112. Sajtó vétségben marasztaló büntető ítélet esetén a valóság bizonyításának a polgári perben nincs helye. (P. VI. 0808/1928.) 14 9 117. Ha a károsult előtt a körülményekből megállapíthatólag ismeretes a községi elöljáróságnak az a tagja, aki a károsító intézkedést tette, a kártérítési követelést elsősorban az utóbbi ellen kell érvényesíteni. (P. V- 0180/1928.) 157 Alaptalan gazdagodás. 81. Kétoldalúan erkölcstelen jogügyleten alapuló szolgáltatás esetén a megállapodás létrejötte előtti állapot állítandó helyre. (P. V. 5981/1928.) 109 Öröklési jog. Végintézkedésen alapuló öröklés. Végrendelet. 3. Ha az örökhagyó hozzájárult ahhoz, hogy végintézkedése írásba foglaltassák, akkor szóval kijelentett végakarata az 1870 : XVI. tc. 19. §-a értelmében szóbeli végrendeletnek csak abban az esetben lenne tekinthető, ha az örökhagyó határozottan kijelentette volna, hogy végintézkedését annak írásbafoglalása mellett is szóbeli végrendeletnek kívánja tekinteni. (P. I. 47/1929.) 5 7. A végrendelet érvénytelen, ha a végrendelet záradékának a tanuk által történt aláírásakor a végrendeleten vagy záradékán nem volt rajta a végrendelkezés időpontja. (P. I. 0494/1927.) 8 13. A végrendelet megtámadására a keresetben fel nem hozott érvénytelenségi okot később csak abban az esetben lehet felhozni, ha a felperes arról a kereset megindításakor nem tudott ; olyan érvénytelenségi okot tehát, amelyet a vég-