Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

148 Magánjogi Döntvénytár. 4016 pengő vételártőke és 1927. július 25-ig terjedő kamatok fejében összesen 2327 pengő 96 fillér fizettetett le és az elsőrendű alperes a H. és I. levelei tartalma szerint a további vételár lefizetésére a felperestől halasztást kért. Ha már most a fizetéseket egyedül az elsőrendű alperes teljesítette is, az elsőrendű alperesnek a most emiitett jogi tényei, t. i., hogy amikor már tudatában volt annak, hogy a másodrendű alperes ehhez a vételügylethez hozzá nem járult, hogy a vételügylel egységességére tekintettel nem kívánta azt maga részéről is érvénytelennek tekinteni, hanem ellenkezőleg részletfizetéseket teljesített és hogy a vételárnak több mint felét kifizette és a hátralék fizetésére halasztást kért, minden kétséget kizárólag arra engednek okszerű jogi következtetést, hogy az elsőrendű alperes az A) alatti megállapodás II. részében körülírt vételügyletet, mint általa kötöttet, teljes egészében érvényesnek és hatályosnak ismerte el. Ebből folyólag tehát az alperes a hátralékos vételárat és annak jogszerű kamatait a felperesnek megfizetni tartozik. — Ad I.Valójában itt nem arról van szó, hogy a meghatalmazás alakszerűségének hiánya pótolható-e a meghatalmazás alakszerütlen helybenhagyásával, hanem arról, hogy maga az álképviselő által aláírt alakszerű szerződés jó\ áhagyható-e alakszerütlen nyilatkozattal? A Kúria szerint az ingatlan elidegenítésénél az utólagos hozzájárulást eélzó nyilatkozat érvényességéhez is annak okiratbafoglalása szükséges (Mjogi JJtár XIV. 69., XIX. 78.). A fenti döntés megfelel ennek az alapelvnek, csak indokolása nem szabatos. Egészen kétségtelen, hogy ha az egyik házastárs a másik nevében alakhibás meghatalmazás alapján formához nem kötött szerződést köt, ezt a másik házastárs alakszerűtlen nyilatkozattal jóváhagyhatja (v. ö. Mjogi Dtár V. 73., X. 23—25.. XV. 55., XVI. 119.) — Ad II. Hogy a részleges teljesítés egymagában még nem konvalidál, arra nézve v. ö. a fenti 30. számú, továbbá az alant következő két esetet. (Egész teljesítés viszont telekkönyvi technikai okokból az elidegenítő szerződés formahibája esetén alig lehetséges ; ekként a konvalidáció ingatlanoknál nem gyakorlati.) V. ö. Fahinyi Tihamér és Szentirmay Ödön cikkeit a M. Jogi Szemle 1930. novemberi számában, valamint az ezekben idézett irodalmat. 110. 1K Nincs-a jogügylet okiratba foglalva, ha közös ingatlan eladásánál az eladói nyilatkozatot a társtulajdonosoknak csak egy része teszi meg s a szerződést csak ezek írják alá, a vevő fél pedig, az ő kötelezettségeit is tartalmazó adás-vételi szerződést, ugyancsak nem írja alá. — 11. Az eredetileg érvénytelen jogügyletet a részbeli teljesítés egymagában még érvényessé nem teszi. (Kúria 1930. szept, 18. P. V. 6551/1928. sz.) Indokok : Felperesek a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat kiadása iránt indított keresetüket a keresetlevélhez A •/. alatt másolatban csatolt ideiglenes adás-vételi szerződés című okiratra alapítják. Az irányadó tényállás szerint ezt az okiratot a vevő fél alá nem írta s az eladóként szerepeltetett özv. D. Józsefné B. Eozá-