Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. Ehhez képest az árverési vevő vétele akkor is megtámad­ható, ha az árverésen vevő harmadik személy tulajdonjogáról vagy jogos tulajdoni igényéről tudomással bírt vagy e tekintet­ben azt a köteles gondosságot, amely az adott viszonyok között a rendes embertől árverési vételnél is elvárható, elmulasztja. Ez alapon mondotta ki a kir. Kúria a Polgárjogi Határo­zatok Tárába 36. szám alatt felvett és a Ppé. 75. §-a rendelke­zése folytán követendő 3. számú jogegységi döntvényében, hogy ingatlanok bírói árverésen való vétele azon az alapon is meg­támadható, hogy az árverési vevő az árverés alkalmával tudta vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy az elárverezett ingatlan nem a végrehajtást szenvedőnek, hanem másnak a tulajdona, vagy hogy arra másnak kétségtelen jogos tulajdoni igénye van. A dolog természete szerint ugyanez a jogszabály meg­felelően alkalmazandó az ingatlanra vonatkozó résztulajdon, illetve résztulajdoni igény esetére is. Az irányadó tényállás szerint a felperes, aki az ingatlant árverésen megvette, egyben végrehajtató is volt, akinek kérel­mére árverezték el a kérdéses ingatlan illetőséget. A felperesnek az adott viszonyok között a rendes ember­től árverési vételnél is elvárható köteles gondosság kifejtése mellett tehát tudnia kellett arról, hogy ő a k—i 865. számú betét­ben felvett ingatlanoknak csupán 5/40 részére szerzett végre­hajtási zálogjogot, amint az az eredeti telekkönyvi bejegy­zésből kétségtelen és a telekkönyvi betét tartalmának meg­tekintése után a felperes meggyőződhetett arról, hogy a végre­hajtást szenvedőt megillető jelzálogjutalék nagysága valóban csak 5/40 rész és így a felperes javára bejegyzett végrehajtási zálogjog terjedelme az ingatlanság 9/40 részére jogellenesen változtattatott meg, mert a B. 5. és 13. sorszámok alatt be­jegyzett és összesen 5/40 részben tulajdonos kiskorú V. Jánossal a B. 10. alatt bejegyzett x/10 (4/40) részben tulajdonos V. János nem lehet azonos. A rosszhiszemű szerzővel egyenlő elbánás alá eső felperes­nek árverési vétele tehát a k—i 865. számú telekkönyvi betét­ben A. I. 1—16. sorszámok alatt felvett ingatlanokból a B. 10. sorszám alatti bejegyzés szerint 1/10 (4/40) részben tulajdonos V. János irányában hatálytalan. Jogszerű tehát az elsőrendű alperesnek annak kimondása iránt irányuló viszontkeresete, hogy a kisteleki 865. számú telek­könyvi betétben A. I. 1—16. alatt felvett ingatlanokból az árverési vétel ellenére a felperest csak 5/40 rész illeti meg. A fellebbezési bíróságnak ellenkező jogi döntése ekkép az

Next

/
Oldalképek
Tartalom