Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

1,16 Magánjogi Döntvénytár. Ez a következtetés azonban iratellenes és téves. Ugyanis peresfelek között a jogviszonyt a perben B) alatt csatolt, K-ban 1925. február hó 18-án kelt, gyámhatóságilag jóváhagyott adás-vételi szerzó'dés szabályozza. B szerzó'désben sem a B. testvérek cég, sem B. Ödön szerzó'dő félként nem szerepel, hanem eladóként a kiskorú felperesek, vevőként pedig az alperesók vannak megnevezve, akik a szerzó'dés 2. pontjában az ingatlannak a szerzó'déses vételáron való megvételét s a vételárnak az árvaszéki jóváhagyás után való kifizetését kötelezték. A peresfelek tehát kétségtelenül szerzó'déses viszonyban állnak egymással. Az írásbeli szerződéssel szemben alperesek a vételárfizetési kötelezettség alól való mentességüket, a B) alatti írásbeli szerzó'dés megkötése előtt, a felperesek törvényes képviselőjéval, gyámhatósági jóváhagyás nélkül kötött szóbeli megállapodás alapján vitatják. Ez a szóbeli megállapodás azonban, minthogy az írásbeli szerzó'dés lényeges tartalmával (vételárfizetési kötelezettség) ellentétben áll, •— s az a körülmény, hogy a vételár megfizetését e szerződésen kívül a peresfelekkel szemben még 'harmadik személy is vállalta, egymagában nem alkalmas oly következtetésre, hogy a peresfelek az okiratba fel nem vett e kötelezettségvállalás nélkül a szerződést nem kötötték volna meg — a kiskorú felperesekkel szemben hatálytalan. Az ingatlan elidegenítésére vonatkozó szerződéseknek törvény által előírt érvényességi kelléke az okiratbafoglalás, a kiskorúakkal kötött ily szerződés érvényessége még gyámhatóságijóváhagyástól függ is, már pedig akkor (... Mint a fejben. . .): Ezekre figyelemmel, minthogy a perben nem álló B. testvérek cégnek peresfelekkel szemben való kötelme e perben el nem bírálható és minthogy a B) alatt csatolt adás-vételi szerzó'dés egyedül a peresfelek között létesít jogviszonyt, ennek a szerződésnek a hatálya alatt nyilvánvalóan megilleti a felpereseket az a jog, hogy a jelentékeny részben már teljesített szerződés nem teljesített részének teljesítése iránt az alperesek ellen is, akik az ő ingatlanszolgáltatásukat elfogadták, birtokba vették s az ellenszolgáltatást képező vételár fizetését szerződésileg kötelezték, per útján fellépjenek, a per érdemére tartozván az a kérdés, hogy harmadik személlyel kötött érvényes későbbi szerzó'dés vagy ennek teljesítései mennyiben módosították vagy szüntették meg alperesek szerződéses vételárfizetési kötelezettségét. = Lényegileg így a MTK. jav. 966. § 2. bek. — V. ö. a fenti 50. sz. esetet és az ott idézetteket is.