Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 103 bűncselekménnyel kapcsolatosan, vagyis csak akkor nyerhet­nek alkalmazást, ha büntetőbíróság megállapította, hogy a közlemény sajtó útján elkövetett bűntett, vétség vagy kihágás tényálladékát valósítja meg. = Ad II. : Most már a Kúriának állandó gyakorlata. (L. a fenti 15. és 28. sz. eseteket.) 77. A szerződésnek a földmívelésügyi minisztérium által történt tudomásulvétele nem zárja ki annak rendes bírói úton való eldöntését, hogy a földmívelésügyi minisz­térium határozatában valóságosnak minősített szerződés más ügyletet burkol. ^Kúria im jún 20 p yi 313/1930 szg Indokok: A 60,000/1921. F. M. számú rendelet 124. §-a értelmében : ha vitás, hogy valamely haszonbérletet tudomásul­vétel végett az 1920 : XXXVI. tc. 49. §-a értelmében be kell-e jelenteni határozat hozatala végett, a közigazgatási bizottság gazdaság albizottságához kell fordulni. Ez a T. 49. §-a értelmé­ben elsőfokon dönt. Határozata ellen a T. 49. §-a értelmében fel­lebbezésnek van helye az Országos Földbirtokrendező Bíróság­hoz (amelynek vonatkozó hatásköre az 1928 : XLI. tc. 7. §-a az 5580/1928. M. E. E. 38. §-a értelmében a m. kir. földmívelés­ügyi minisztériumra szállt át). A jogerős határozat úgy a köz­igazgatási, mint a rendes bírói eljárásban is irányadó. A hatá­rozat irányadósága azonban nyilvánvalóan csak arra a kérdésre van korlátozva, amelynek eldöntését e rendelethely a gazdasági albizottság és az OFB. hatáskörébe utalja, azaz pusztán csak arra a kérdésre, hogy a haszonbérlet a fenti célból bejelentés alá esik-e? Ha tehát az OFB., illetve a m. kir. földmívelésügyi minisztérium jogerős döntése szerint a szerződés nem esik a bejelentési kötelezettség alá, ez a döntés a rendes bírói eljárásban csak annyiban irányadó, hogy itt a szerződés érvényessége nem tagadható meg a bejelentés és tudomásulvétel hiánya címén. Következőleg az OFB., illetve a m. kir. földmívelésügyi minisz­térium határozatának indokolásában a szerződés minősítésének és valóságának vagy színlegességének kérdésében elfoglalt állás­pont a rendes bírói eljárásban már nem irányadó és így ez nem is zárja ki annak rendes bírói úton való eldöntését, hogy a gazdasági albizottság és OFB., illetve a m. kir. földmívelésügyi minisz­térium határozatában valóságosnak minősített szerződés más ügyletet burkol; így tehát annak rendes bírói úton való eldön­tését sem, hogy az előbbi úton valóságos szolgálati szerződésnek és ezért bejelentés alá nem esőnek minősített szerződés burkol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom