Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

08 Magánjogi Döntvénytár. ennek a haszonbér esedékességét szabályozó s ebben a részében a B) alattitól eltérő rendelkezését hatályában továbbra is fenntartani kívánta. Ez azonban a megállapított tényállás szerint nem történt meg. Ekként az 1923/24-i gazdasági év alhaszonbérének fizetési idejére a B) alatti tartalma az irányadó. A felperes és az alperesek egymásközötti viszonyában tehát a felperes nem tekinthető szerződésszegőnek abban az esetben, ha ő (felperes) az 1923/24. gazdasági évre eső haszonbér teljesítését a B) alattiban megszabott határidőben kellően megkísérelte s ha ez rajta kívül fekvő okból azért maradt abba, mert aDJ alattiban megjelölt fizetési módozat (t. i. a k—i közraktárban való elhelyezés) a haszonbér szerződésszerű mennyiségénél fogva nem volt lehetséges : s ha erre tekintettel a felperes a búzahaszonbér fizetését az alperesek jogelődjének is kellő időben felajánlotta s ennek utasítására nyomban fordult dr. A. Sándorhoz, a haszonbérbeadó megbízottjához a teljesítés elfogadása végett s ha ettől választ nem kapott és ezen előzmények után indult meg a haszonbérbeadónak a peresfelek elleni haszonbérmegszüntetése iránti pere, s ha a felperes az 1923/24-i haszonbért a per folyamán ki is fizette : akkor a peresfelek egymásközötti viszonyában a felperes vétlenül késett a haszonbér fizetésével és akkor a bérfizetés vétlen elmulasztásának következményei a felperest nem terhelik. A felperes e körülmények tekintetében bizonyítást ajánlott, a bizonyítás sikeressége esetében pedig a felperes keresetének jogalapja megállhat. A fellebbezési bíróság eltérő jogi álláspontjánál fogva ezekre az ügydöntő tényekre felajánlott bizonyítást nem rendelte el. Ezért annak ítéletét fel kellett oldani és a fellebbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalára kellett utasítani (Pp. 543 §). = Ellentétes nyilatkozatok értelmezésére, korábbi és későbbi, általános és különös kijelentések viszonyára 1. a Kúriának A Magánjogi Bírói Gyakorlat 1901—1927., 287—288. old. összeállított joggyakorlatát. 72. A végrendeleti alakszerüségi kellékek nem terjednek ki oly jogügyleteire, amelyeknél a fél halála csak a már vállalt kötelezettség esedékességének időpontjaként szerepel. (Kúria 193a -am 22> p n 1732/i929. sz.) Indokok : Az örökhagyó által vállalt kötelezettség érvényessége nem támadható meg az 1876. évi XVI. tc. 33. §-ában körülírt alakszerűségek hiányára való hivatkozással; mert ez az